Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - IN MEMORIAM - Hargitai József: Csillag volt a magyar futball egén. - Emlékezés Subits Lajosra (1924-2002)-

lemre méltó futballeseménynek. A Faludi Gimnázium csapata több labdarúgó mérkőzést vívott a kőszegi gimnázium válogatottjával is. Ebben játszott kö­zéphátvédet - a már akkor sziklakeménységű - Lóránt Gyula, a későbbi Aranycsapat - ugyanilyen poszton játszó - legendás játékosa. A kiváló felké­szültségű - balszélsőt játszó - Subits Lajos vele szemben is meg tudta mu­tatni képességeit, labdarúgó tehetségét: csapatát góljaival - volt amikor há­rommal -juttatta győzelemre. A gimnáziumi érettségi után Budapestre, a Testnevelési Főiskolára ke­rült. Két szezonban a Budapesti Egyetemi Atlétikai Clubban (BEAC) ját­szott, majd hét évig a Gázműveknél rúgta a labdát, ám élvonalbeli játékossá a Szegedi Haladásnál vált. Ezt követően két esztendeig (1956-ban és 1957-ben) az Ikarus labdarú­gója volt, majd - 1958 és 1969 között - edző lett különböző csapatoknál: Ikarus, Gázművek, Kőbánya, Szegedi EOL. Közben a Testnevelési Főiskolán edzői-szaktanácsadói diplomát szerzett. 1971-ben feleségével turistaként Belgiumba ment. Kint maradt. Verder­ben telepedtek le. A helység egy textilipari központ volt. Nem kellett állást keresgélnie, mert a város első ligás együttesének, a Royal Club Sportif Ver­vietois vezetősége azonnal alkalmazta a csapat edzőjének. Három évig diri­gálta eredményesen a csapatot. Ekkor egy labdarúgó magazinban megjelent a luxemburgi Asszociation Sportíve la Jeunesse d'Esch labdarúgócsapat veze­tőségének pályázata edzői állásra. Gyöngybetűs írásával francia nyelven fo­galmazta meg életrajzát és programját, amelyben leírta fejlesztésre vonatkozó terveit, ehhez ő mit tud - bemutatva edzői-szaktanácsadói diplomáját -, há­rom év alatt milyen szintre akarja eljuttatni a csapatot. 38 pályázó - köztük francia, holland, belga, angol szakember - közül őt választották meg edző­nek. Akkor ő volt Luxemburgban az egyetlen főfoglalkozású edző. A csapat többnemzetiségű - olasz, német, francia, belga -játékosokból állt, ő jó nyelv­érzékével (a horváton kívül beszélt magyarul, szerbül, franciául és németül) hamar kontaktust tudott velük teremteni. Több idényben csapatával - mint luxemburgi bajnok - kitűnő ellenfelekkel (Bayern München, Panatinaikosz, Celtic stb.) játszhatott a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. Kapustehetsé­geket nevelt, ő vezette be számukra a különedzéseket. Ezt követően a Foot­ball Club Avenir Beggen labdamgó szaktanácsadója volt. Irányítása mellett kiváló fiatal edzők nevelődtek fel. Több mint másfél évtizedet töltött el Luxemburgban; mindkét államban, itt, a nagyhercegségben, s előtte Belgi­umban nagy megbecsülésben részesítették. Óriási elméleti tudását és tapasztalatait gyakran fejtette ki írásban. 1991-ben végleg hazajött Magyarországra. Szombathelyen telepedett le. Innen járt hetenként rokonainak, barátainak meglátogatására szülőfalujába. Rendszeresen eljárt a megyeszékhelyen élő horvátok kulturális foglalkozásai­ra, istentiszteletére. Tág horizontú, művelt ember volt, ugyanakkor szerény és puritán a végletekig. Soha nem érzékeltette, hogy külföldi tevékenységével hírnevet szerzett magának és a magyar labdarúgásnak. Pedig csillag volt ő is 84

Next

/
Thumbnails
Contents