Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Szabó Csaba: A nyőgéri Dr. Lenarsich Imre Helytörténeti Alapítvány

koldusember étkezésének mozzanatait négy kockán örökítette meg. Ez úgynevezett kronofotográfia, mely a mozgó test gyors egymásutánban való fényképezését jelenti. Fotói közt találhatunk olyanokat, melyeket kiállításról küldtek vissza, hátulján olvasható a beküldő neve, a kép címe, az előhívás, illetve nagyítás technikája, valamint hogy „TVem eladói" Ilyen - többek között - az 1935-ben készült, „Meszelő asszony", vagy az ismeretlen Szent Ferenc-rendi szerzetest ábrázoló ,JMagány" című kép. Volt példa arra is, hogy a képei eladásából befolyt összeget karitatív célra ajánlotta fel. Télidőben, - mikor nem nagyon volt módja szokásos napi természetbeli sétája elvégzésére, - a cserépkályha elé ült, fényképezőgépét állványra helyezte, s a nyitott kályhaajtón keresztül a tüzet, a füstöt fényképezte. Az égő fahasábok színei, a tűz lángjai, a füst furcsa alakzatai még 80 évesen is izgatták. Türelmét, kísérletező kedvét e tisztes korban is megőrizte, hiszen a színes technika ekkor még eléggé kezdetleges volt. Fekete-fehér fotóit maga hívta elő. A szükséges fotócikkeket - előhívót, fixírsót, filmet - a neves szombathelyi fotós dinasztiától, a Knebel cégtől, illetőleg a budapesti Hatsek és Farkas Fotóüzlettől rendelte. Érdekességképp jegyzem meg, hogy 1954-ben egy napfénytöltésű film ára 27 Ft volt, ami akkor borsos árnak számított. Tehát a minőségi fotózás már régen sem volt olcsó passzió, mint ahogy ma sem az. Színes fotóit gyermekkora óta ismert barátja, amatőrfotós társa Hodászy Iván, a megyei kórház főgyógyszerésze hívta elő. Az ő előhívott, és színes papírra másolt színei feleltek meg leginkább kritikus elvárásainak. Gyakori mondása volt: „Szemet nem adhatokl"

3 Ezt a színek mellett a téma kiválasztására és a nagyítás képkivágására egyaránt értette és alkalmazta. Megrendelésre portrékat, családi és alkalmi, - esküvői, elsőáldozási - képeket is készített. Az 1950-es években 120 db tojást is elkért egy-egy esküvői fotózásért. Jól sikerült portrét készített - többek között - dr. Rogács Ferenc pécsi megyéspüspökről, vagy Grünwald Józsefné született Vermes Erzsébet nyőgéri kegyúrnőről. Drámai erejű képe a haláltusát vívó parasztember portréja. Az általa készített, ajándékba adott fotókat így szignálta: „Photo: Dr. Lenarsich". Közeli barátainak, ismerőseinek levelezőlap gyanánt saját fotót szokott küldeni. ,J£iváló vasi amatőr művész" Dr. Lenarsich Imre fotózás iránti érdeklődésének kezdeteiről nem sokat tudunk. Könyvgyűjteményében több, a témával kapcsolatos szakkönyv található. Közülük a legkorábbi, egy 1912-es kiadású, német nyelvű könyv. 1959-1965 között a müncheni „Photo Magazin" olvasója volt. Ismereteink szerint már 1909-ben részt vett egy fotókiállításon Párizsban. Az ezt követő mintegy 25 évre vonatkozólag nem rendelkezünk adatokkal fotós ténykedését illetően. Szombathelyen 1930-ban alakult meg a „Vasmegyei Amatőr Fényképezők Egyesülete", melynek célja: „A magyar tudományos és művészi fényképezést társadalmi érintkezések alapján tökéletesíteni és fejleszteni előre megállapított napirend szerint előadásokkal és bemutatkozásokkal, időnkénti összejö58