Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2002. (Szombathely, 2002)

2. szám - ADATTÁR - Horváth Sándor: Narda tanügye és egyesületi élete

22-én a Vas megyei nemesi pénztárból kifizetett összegről szóló nyugtát felmutatta a pénztáros.

19 A diakritikus jelek bevezetését - tehát a magyar vagy német helyesírás szerinti betűhasználat eltörlését - a szakirodalom szerint Fabian Hauszer kezdeményezte, amikor 1858-ban kiadta a horvát-német szótárát (Kroatischdeutsches Wörterbuch) .

20 1874. október l-jétől Koósz Ferencz a tanító. Hamar megözvegyült, mert 32 éves felesége - Kuzmits Mária - 1876. szeptember 12-én meghalt, miután júniusban született fiúk 2 naposán távozott e világból. A peresznyei származású Koósz ekkor 34 esztendős volt, s még ezen év novemberében feleségül vette a plébános, Frideczky György rokonát, a 18 esztendős Frideczky Karolinát. Koósz Ferenc 1905 decemberében bekövetkezett haláláig tanítóskodott. Bár Nardáról nem maradt fenn e korszakból óraterv, a csajtai (ma: Schachendorf, Ausztria) római katolikus népiskola 1886. évi óraterve minden bizonnyal nagyon hasonlított a nagynardaira, vagy talán meg is egyezett vele. Erről pedig az a táblázat maradt fenn, amelyet a tanulmány végén közlök. (Az órák megnevezését a kéziraton feltüntetett módon írtam le.) A 20. század elején a nagynardai plébánosnak többszörösen nézetkülönbsége támadt a tanítóval. A Vasvármegye 1910 februárjában a megye olvasóközönségét tudósította arról, hogy immár harmadszor - s eddig összesen 200 korona - pénzbüntetésre ítélte becsületsértés miatt a bíróság Schápy József plébánost. A sértett - Fuchs Pál - tanító ekkor már nem szolgált Nagynardán: 1907 május 1-én lépett Nardán szolgálatba. A cikkíró szerint „... a plébános Nardának eddig mindegyik tanítóját elüldözte. A plébános a maga összeférhetetlen viselkedésével olyan állapotokat teremtett falujában, hogy az egész falu ellene van és mindent képes keresztülvinni, ha tudja, hogy a pap az ellen van."*

1 Schápy már kevéssel Nardára érkezése után, 1892-ben megrágalmazta esperesét, Illés Ferencet, amit ő egy július 19-én kelt hosszú levélben utasított vissza. Talán nem véletlenül maradt fenn a szájhagyományban, hogy a Schápy plébános lelke halála után visszajárt Nardára... És ez nem annak tudható be, hogy a kemény, határozott vezetőket a település lakossága ne fogadta volna el. (Erre jó példa a kemény kezűnek mondható, de emberségesnek tartott Kuntár plébános, akire napjainkig a faluközösségért élő emberként emlékeznek meg azok, akik még személyesen ismerhették.) De térjünk vissza az iskolához! A kisnardai tanító 1926-ban panaszt nyújtott be a megyeházára, amelyben jelezte, hogy nyolc szegény iskolás gyerek Burgenlandba megy szolgálni, s nem iskolába jár.

22 1929-ben a nagynardai hitközséget az iskola két tanerőssé fejlesztésére utasították. Ehhez a volt vármegyei óvoda épületét kérték. Ezt meg is kapták 1932 elején.

23 Heider József 1913-tól volt tanító Nagynardán. Heider 1890-ben Mozsgón született és 1956-ban hunyt el, nyugalmazásáig kántortanítóskodott a faluban. Az 1. világháborúból több kitüntetéssel tért haza. Később vitézzé avatták: ekkor vezetéknevét Csendlakyra változtatta.

24 24