Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ESEMÉNYEK, HÍREK - Katona Rita: A XI. Nemzetközi Levéltáros Ifjúsági Kutató Tábor

ESEMÉNYEK, HÍREK XI. NEMZETKÖZI LEVÉLTÁROS KUTATÓTÁBOR. LENDVA - BAJÁNSENYE, 2001. AUGUSZTUS 21-26. Domonkosfa, Kapornak, illetve Kercaszomor és Bajánsenye volt az idei esz­tendő nyári szünidejében megtartott nemzetközi ifjúsági levéltáros kutatótá­bor helyszíne. Joggal nevezhetjük hagyományosnak a tizenegy éve működő tábort, ahol a rendezők - Vas Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, vala­mint a Maribori Területi Levéltár és a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelő­dési Intézet változatlanok -, csak a résztvevő diákok összetétele és a helyszí­nek módosultak. A rendszerváltás után indult program célja a határ különböző oldalán élő magyar fiatalok közötti együttműködés elmélyítése oly módon, hogy ne csak a szűkebb régió történetét ismerjék meg, hanem bepillantást is nyeljenek a levéltárosi munka rejtelmeibe, alapszabályaiba. A korábbi évek gyakorlatának megfelelően a tucatnyi fiatal fele Lendva környéki falvakból érkezett, míg a többiek Vas és Zala megyéből. A majdnem egyhetes tábor első napjait Szlo­véniában, másik részét pedig a már említett két határmenti magyarországi községben töltöttük. Korábbi esztendők gazdag tapasztalatai alapján alakították ki a tábor programját és munkamódszerét. Két szlovéniai települést jártunk be négy-öt fős csoportokba rendeződve, olyan, a magánházaknál fellelhető 1950 előtti írásos dokumentumokat, fényképeket, térképet, személyes iratokat kutatva, amelyek mint csepp a tengerben érzékeltetik a családok történetében megje­lenő közösségi eseményeket és - nem egy esetben tragikus - sorsfordulókat. A vegyes összetételű csoportokat egy-egy felnőtt szakértő levéltáros kísérte el a gyűjtőútra, és a szlovéniai magyar diákok jóvoltából nyelvi nehézségek sem akadályozták munkánkat. Mi tagadás bár a helyiek tudtak érkezésünk­ről, mégis hosszabb ideig tartott, míg egy-egy család, főként az otthon tartóz­kodó idősebbek őszintén megnyilatkoztak, megosztva velünk személyes él­ményeiket, féltve őrzött titkaikat. Az amerikai kivándorlásról éppúgy hallhat­tunk történeteket, mint a háború megpróbáltatásairól vagy az őket ért meg­aláztatásokról (kitelepítések, származásuk miatti üldöztetésük). A történe­lem órákról részben már ismert események személyes változatait ismerhet­tük meg. Módszerünk leginkább a néprajzi gyűjtésre vagy a régészek lelet­mentő tevékenységére emlékeztetett. Közben a levéltárosok elmagyarázták, milyen adatok rögzítésével kell az így felkutatott dokumentumokat átvenni, osztályozni, illetve milyen eszközökkel, módszerekkel lehet a padlásról elő­került sérült papírokat megóvni a további pusztulástól. Nyilván a leletmentés 92

Next

/
Thumbnails
Contents