Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Szilágyi István: Sárvár története

emeletes barokk kastélyt építtetett rangos cinteremmel? (A kötetbe, a kéziratban szereplő díszterem helyett keriilt e kifejezés, amely félreértésre adhat okot.) A szerző a megszabott teijedelem határán belül minél többet szeretett volna elmondani Ivánc történetéről. Ezért egy-egy fejezet több témát is érint, nemcsak azt, amit a cím után várnánk. Egy meghatározott téma megismeréséhez tanácsos végigolvasni a kötetet, hogy teljes képet nyerjünk. Kíváncsi az olvasó arra, hogy a Sigray család hogy jutott Somogy megyében rangos megyei tisztséghez. Erie nem kapunk választ, hiába is kerestük. A könyv stílusa feszes, ez a mondanivalójának gazdagságából ered. Az a véleményünk, hogy a szerző nagyobb terjedelemben oldottabban írhatta volna meg Ivánc történetét. A nagyobb terjedelem szükségességét indokolná az is, hogy a közölteken kívül Benczik Gynla sokkal többet tud a falu történetéről, erre ntal a többoldalnyi felsorolt levéltári forrás is. A gondosan válogatott fotók jó illusztrációként szolgálják a szerző által megfogalmazottakat. A kötet megjelenésével nemcsak a faht kapott rangos ajándékot - történetének gondos megírásával - hanem a megye története is gazdagodott általa. KISS MÁRIA SÁRVÁR TÖRTÉNETE (Szerk. Söj)Lei István. Sárvár, 2000. 548 p.) Sárvár már 1978-ban kiadott egy monográfiát, ami a helytörténet iránti érdeklődés, egyben felelősség szép bizonyítéka. A monográfia azonban bizonyos értelemben Érszegi Géza hatalmas tanulmányával egyensúlyát vesztette. Nyilván ez is, meg a helyi történelem szélesebb értelmű kibontásának igénye is felvetette, hogy a város a millennium alkalmából egy új kötettel köszöntse az érdeklődő lakosságot, s a tudományos közvéleményt egyaránt. Egy negyed század is eltelt persze az előző megjelenése óta, ami a legújabb kori történet megítélésének ad nagyobb időtávlatot. Az utolsó tíz évben részben megváltozott a történelemírás látásmódja is, ami helyenként más tények, események hangsúlyozását kívánhatta meg. Mindezek, s az újabb lm tatás i eredmények bőven szolgálhattak indítékul. Hogy az 1978-as alapvetés ennek ellenére fontos és értékálló volt, azt a jelen kötet sok azonos szerzője is bizonyitja. Károlyi Mária, Érszegi Géza, Sinkovics István, Urbán László, Kiss Mária, Naszádos István, Gerse János, Rácz János jórészt korábbi témáikon dolgoztak tovább: Hozzájuk új szerzők, Kulcsár László, Gabler Dénes, Söptei István, Nóvák Zsuzsa, Csák Zsófia, Nagy Miklós, Timár István, Rácskay Jenő, Molnár Zoltán, Pajor András, Galavics Géza, Boda Zsuzsanna, Buzási Enikő, Dabóczi Dénes csatlakoztak. A nagy csapat munkáját Söptei István szerkesztői tevékenysége fogta egybe. Ez 87