Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Benczik Gyula: Ivánc

ciók mellett a levéltárakból merített adatok imponáló gazdagsága külön említést érdemel. A szerző alapos ismerője országos és helyi archívumok iratainak, és biztos kézzel választja ki mondanivalójához a megfelelő adatokat. Ezek segítségével jelenik meg a falu élete a középkortól napjainkig, illetve ismerhető meg a falu birtokosainak - közöttük a Sigray család - története. A kötet több részre tagolódik. Benczik Gyula bevezetésként bemutatja a Vasi-Hegyhát földrajzi, természeti viszonyait. Ivánc egyes határrészeinek bemutatásakor szól azok középkori említéséről, példáid a 15. századi „Rakotthyafeu" elnevezési! területről. Részletesen elemzi az egyes határrészek elnevezését, szól a határon áthaladó utakról. Az utakon robotra járó jobbágyokról, az állatokat piacra kísérő marhahajcsárokról is olvashatunk. A község határát borító nagy kitérj edésíí erdő meghatározó szerepet játszott az uradalom és a falu életében. A fa értékesítésére a Sigrayak idejében keskenynyomtávú ipari vasíit épült. A táj leírását színessé, érdekessé teszi, hogy az egyes határrészekhez, dűlőkhöz fűződő eseményeket is megismerhetjük. Egészen napjainkig fűzi össze a történeteket. A falu birtokosairól több fejezetben is olvashatunk. Az „Ajakosok, akik Ivánczyak lettek" fejezet okleveles adatokkal mutatja be a Miskolc nemzetséghez tartozó Bors ispánt, aki Ivánc birtokosa volt a 13. században. A Gatal nemzetség is tulajdonos volt Ivánc határában, leszármazottjai az Ajakosoknak adták el a falu határában lévő földjüket. Nevüket egy ideig a Gatal-erdő őrizte. Ugyancsak oklevelek segítségével ismerhetjük meg az Ajakos család birtokszerző tevékenységét. A falu középkori életét bemutató fejezet ékelődik be a családok további sorsának leírása közé. A Sigrayak megérkezését tárgyaló néhány oldalnyi szövegnek csak a végén történik említés a Sigrayakról, akik Pálffy nádor adományakéntjutottak az ivánci birtokhoz. Az egyik sikerült fejezete a kötetnek a török hódoltságról szóló rész. Benczik Gyula nem csupán Ivánénak a hódoltságban megélt szenvedését írta meg, hanem az egész megye nyugati részét ért török pusztítást, a lakosságra kivetett adót, a kiépített végvárrendszert, a történelem által átírt útvonalakat is bemutatta. Mindezt megyei, országos összefüggésben. Itt szól az új hit, a protestantizmus térhódításáról, a kálvini vallás elterjedéséről. A hitélet eseményeit a rekatolizálással zárja, megemlítve a Sigrayaknak a katolikus templom részére tett adományát. A 18. századtól az Iváncon birtokot szerzett Sigrayak családtörténetét együtt tárgyalja a jobbágyság sorsának alakulásával. A szolgáltatásiik módja, annak változása, igazuk érdekében folytatott iirbéri per bepillantást ad a küzdelmes paraszti sorsba. A jobbágyvilág megszűnését jelentő birtokrendezéstől 194:5-ig egy fejezetben foglalta össze Benczik Gyula a falu lakóinak életét. Helyet kapott benne az 1. világháború, a tanácsköztársaság eseményei, a Hangya fogyasztási és értékesítési szövetkezet megalakítása. Sok korabeli fényképen illusztrálva mutatja be 1945-től a millennium évéig. A „malenkij robotra" elhajtott férfi85