Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ADATTÁR - Tóth Kálmán: Bartók Béla szombathelyi hangversenyei és a város zenei életének néhány vonása (1934-1940) I. rész

ban, Szombathely négy plébániájának zenekarában és a kiiltúregyestileti zenekarban is játszott.

18 Pál két osztályt végzett a Zeneművészeti Főiskola hegedű tanszakán, majd a Középiskolai Énektanári Tanfolyamon megszerezte a tanári oklevelet. Természetesen ő is tagja volt a kultúregyesületi zenekarnak.

1

* Bárdos Alice (1900-1944) Valószínű, hogy az 1934-es Bartók-hangverseny előkészítésében és megszervezésében Szende László mérnök és neje, Bárdos Alice hegediíművésznő, a Szombathelyi Városi Zeneiskola tanára, nagy szerepet vállaltak. Bárdos Alice 1926. szeptember l-jétől állt óraadó tanárként a zeneiskola alkalmazásában, rendes tanárrá 1927. január l-jén nevezték ki.

15 1934-ben ő volt a Kultúregyesület zenekarának hangversenymestere.

10 Bárdos Alice félje, Szende László mérnök zenei szervező munkásságáról ez ideig kevés adatot találtam. Magas szintű zenei felkészültségére a hírlapokban megjelent írásai nyújtanak megcáfolh atatlan bizonyítékokat. Heintz Fülöp (Crvenka, 1894 - ?) Heintz Fülöp, a körmendi evangélikus tanító, zeneíró, dirigensként és zenetanárként sokoldalú munkásságot fejtett ki az új magyar zene terjesztése és az iskolai énektanítás érdekében. 1928-ban tette le kiváló eredménnyel a zenetanítási és énekvizsgát az Országos Zeneművészeti Főiskolán.

17 1934-ben már öt éve volt a Szombathelyi Iparoskör Dalárdájának karnagya, több alkalommal vezényelte a Kultúregyesület szimfonikus zenekarát is.

18 O volt 1933-ban, a szerző jelenlétében Szombathelyen megrendezett ünnepi Kodály-hangverseny egyik karmestere.

19 Vezetésével érte el 1934-ben a Szombathelyi Iparoskör Dalárdája fennállásának egyik legnagyobb sikerét: a Pécsi Országos Iparos Dalosversenyen a nehéz népdal csoportban I. díjat nyert.

20 Tóth Aladár így méltatta Heintz Fülöp munkásságát: „Énekszó. Férfikórus. Elén: Heintz Fülöp. Kitűnő tollú, nagyműveltségű zeneíró, a magasrendű zenekultúrának egyik leglelkesebb apostola, aki pompás karmesteri talentumával a buzdító szavakat mindjárt meggyőző tettekre is tudja váltani. "

21 Baranyai Gyula (Szeged, 1897 - Budapest, 1978.) Baranyai Gyula 1932-től kezdve működött Szombathelyen, majd Kőszegen és Sopronban. Ekkor már sikeres zenészpálya állt mögötte: működött az Operaház zenekarában (1923-1924), hangversenyezett Svájcban, Lengyelországban és a skandináv államokban, Oslóban a szimfonikus zenekar szólógordonkása, Memelben és Kovóban a zenekonzervatórium tanára és az állami rádió zenekarának hangversenymestere volt (1929-1932).

22 A Magyar muzsika könyve neki tulajdonítja az 1933. évi szombathelyi Kodály és az 1934. évi Bartók hangversenyek megszervezését.

23 Baranyai Gyula elkötelezettsége Bartók Béla művészete iránt zenepedagógusi munkálkodásából is kitűnik: „Baranyai Gyula érdekes kísérletet valósított meg. Bartók híres hegedűduóit, amelyeket eredetileg a tanulóifjúság 67