Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
4. szám - ADATTÁR - Rettegi Csabáné: A szombathelyi Sala Terrena története
székesegyház állapotának három fázisáról, azaz pusztulása előtt, titán, majd 1947-ben, puritán egyszerűségében. Később, a bővítés során, még két szobával növekedett a múzeum alapterülete, így lehetővé vált még több szakrális tárgy és értékes könyv kiállítása. Még 1988-ban elkészült a működési szabályzat tervezete. Meghatározták a nyitva tartás idejét, a jegy- és kiadvány-árusítás helyét, a tárlatvezetés módját, az állandó, egyenletes hőmérséklet optimális mértékét. 20 Különböző okok miatt a gyakorlat ettől eltér. Pl.: a tárlatvezetés ingyenes és független a hallgatóság számától, nincs egész évben nyitva, de lehetőség van a hivatalos rendtől eltérő időben a látogatók fogadására. Recepció híján az árusítás a Sala Terrenában van. Eleinte egész évben, jelenleg pár hónapos téli szünet beiktatásával üzemel a múzeum. A napi hivatalos idő annyiban módosult, hogy rövidebb az ebédszünet és annyival hamarabb zárunk, de ezt is rugalmasan kezeljük. Vasár- és ünnepnap zárva, előzetes megbeszélés alapján azonban a kiránduló-csoportok rendelkezésére állunk. Az intézmény látogatottsága nagyon változó, az érdeklődők korcsoportszerinti megosztottságának tekintetében is. Az első évben, azaz 11 hónap alatt 9.735-en keresték fel a miízeumot, ebből 3.719-en az aktív korosztályból. A következő évben az utóbbi szám közel a felére csökkent, az összes látogatók száma 7.629 volt. Ez a szám még további két évben tartotta magát, 1994 és 1995-ben jelentős, szinte zuhanásszerií csökkenés volt tapasztalható. Aztán némi lassú, ám folyamatos emelkedés mutatkozik. Az első öt esztendőben nem tartottuk nyilván az ingyenes látogatókat és nem különítettük el a diákokat a többi kedvezményezettől. Érdekes összehasonlításokat lehet tenni éves szinten az adatok között: az utóbbi hat évben legtöbb diák 1996-ban volt, 3.242. Egyébként átlag 2.500 körül. 2000-ben a látogatók fele, 2.424 diák, legkevesebb tanuló eddig 1998-ban jött. Szent Márton évében, 1997-ben mentesültek legtöbben a belépődíj megfizetésétől, az összlétszám egyharmada! Már vannak visszatérő látogatók. Különböző településekből egyesületek, klubok, táborozók, iskolák. Sajnos, kevés kivétellel, nem a helyi intézményekre jellemző! Pedig a középiskolákban négyévente cserélődik a hallgatóság, a főiskolán háromévenként is. Alak rendszeresen jönnek, idegenforgalmi- vagy rajz-tagozatosok és a Janus restaurator-képző iskola növendékei. Nem tulajdonítható a reklám hiányának, hiszen úgy a Vas Népe, mint a városi és budapesti TV foglalkozott a Sala Terrenával, ha nem is gyakran. A vendégkönyvünk tanúsága szerint Európa 19 országából és más földrészekről is voltak vendégeink. Közöttük magas rangíí egyházi és világi személyiségek, egyetemi tanárok, politikusok, diplomaták, művészek, hozzáértők és képzetlenek egyaránt találhatók. Japánból, Izraelből, Ausztráliából, Kanadából, Amerikából, Távol-Keletről. Turisták, zarándokok, kirándulók, utazók, unatkozók, vagy akiket éppen a kíváncsiság vezérelt. A legfiatalabbaktól az aggastyánig. Tanulni vágyók és kötekedők, elmélyülök és felületesek, érdeklődők és tudálékosak, de többnyire mindannyiukat lenyűgözi a látvány. 61