Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ADATTÁR - Rettegi Csabáné: A szombathelyi Sala Terrena története

RETTEGI CSABÁIKÉ A SZOMBATHELYI SALA TERRENA TÖRTÉNETE ELŐZMÉNYEK Ransanus 14-75-1478 között írt Savariáról: „Zala fölött van Vas megye, amelyet a nehezen megvívható Vasvár nevű városkáról neveztek el: Noricumnak egy kis részét képezi. Ott van a hajdani város Sabaria, melynek sok maradványa ma is megvan, ezek között rendkívüli nagyságú oszlopok... „/ Sabaria vetusta olim civitas, apparent adhuc multa vestigia..."

1 Majd Bonfini tett említést Savaria kőemlékeiről. Szerinte feltehetően Mátyás király 1463 tavaszán, Szombathelyen járva a szanaszét heverő ókori köveket a vár falába beépíttette.

2 Bél Mátyás a História Pannonica sive Hungariacum rerum Decades IV. című munkájában írta, hogy látta és feljegyzésre érdemesnek találta Savariának, az egykori civitasnak különféle kőemlékeit. Nagyjából a méretüket is meghatározta, sőt, a köveket le is rajzolta. Lázár deák (1514-1564), aid a 16. század közepe táján járt Szombathelyen, a leletek őrzési helyét a várban adta meg.'

1 1683 és 1685 között Marsigli Alajos Ferdinánd gróf, császári hadmérnök végzett régészeti kutatást Magyarországon. 1726-ban megjelent mappájában a szombathelyi kövek rajzai és leírása is megtalálható.* 1777 a szombathelyi egyházmegye megalapításának éve. Ekkor foglalta el székét Szily János, nagy tudású, a régészeti dolgokban is jártas püspök. Lebontatta a még meglévő, meglehetősen romos várat és helyén nagyarányú építkezésbe kezdett. Első dolga volt az új egyházmegye működésének a feltételeit megteremteni, de ennél sokkal többet alkotott. Nem kerülte el a figyelmét a sok ókori emlék, ami a várból és az építkezés során a földből előkerült. Elrendelte ezek összegyííjtését és tudományos feldolgozását, melyet Schönvisner István vállalt.

5 A püspöki palotát úgy terveztette meg, hogy a barokk palotákban mindenütt megtalálható, földszinti dísztermet - a Sala Terrénát a római leletek bemutatására lehessen használni. A mellette lévő kerttel összekapcsolva itt nyílt meg Magyarország első nyilvánosan látogatható kiállítótenne. A Nemzeti Múzeum Budapesten jóval később nyitotta meg kapuit, de egész Európában alig néhány hasonló intézmény működött. A falakat Dorffmaister István osztrák származású, Sopronban élő míívész festette ki 1784-ben. A freskó témája a kiállítási anyagnak megfelelően római, pontosabban Vergilius hőskölteményének főalakjához kapcsolódó pogány istenségek szoborképei, lábaik előtt a teremben elhelyezett kövek vannak meg57