Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
1. szám - ADATTÁK - Melegei Miklós: Fejezetek a Szombathelyi Légszeszvilágitási Társulat történetéből. I. rész
az újdonsült részvényesek már értekezletet is tartottak, és megalállították a társulatot. Ekkor született meg az a döntés is, hogy a társaság maga vállalja fel a tervek elkészíttetését és a gázgyár kivitelezését, s ennek jogát nem adják az ajánlkozó bécsi „belföldi légszeszvilágitó társulat" kezébe. Az alapítók - okulva más városok rossz tapasztalataiból - a fogyasztók védelmének érdekében hozták meg ezt a döntésüket, utalva arra, hogy „Pest világítását is idegen társulat eszközli, amiért is lámpái drága pénzért csak pislognak."®* A részvényesek a városi közélet ismert alakjai, a helyi gazdasági és politikai elit képviselői közül kerültek ki. A városi közgyűlés tagjai, valamint a leggazdagabb és legismertebb üzletemberek: kereskedők, iparosok, pénzemberek és a háztulajdonosok alkották az alapítók legnépesebb csoportját. 23 A szombathelyi részvénytulajdonosok mellett az értékpapírok másik fele két, egymással szoros kapcsolatban álló család, a Patzenhoferek és a Rothermannok kezében voltak. E cukorgyártásból meggazdagodott, tőkeerős családok tetemes mennyiségű részvényt, 205 darabot birtokoltak. 24 A társulat február 20-ai közgyűlésén megvitatták az alapszabályzatot, melyet a Földművelési- Ipar- és Kereskedelmi Minisztérium 1872. április 16-án hagyott jóvá. A „szombathelyi légszeszvilágitó társulat" nevet viselő részvénytársaság ezután alakulhatott meg végleges, hivatalos formában, az 1872. április 18-ai közgyűlésen. Vezetőségében a városi képviselőtestület agilis tagjait, és jómódú szombathelyi vállalkozókat találunk. Igazgatóul Pillich Ferencet gyógyszerészt választották meg, helyettese Mayer Enoch gépgyáros lett. Az igazgató választmány tagja lett Horváth János malom- és fürdőtulajdonos, Brenner János építész, Mayer József rendőrkapitány, Holczheim Károly ácsmester, Gálos Ferenc építőmester, Nigszty József ácsmester, Rechnitzer Salamon háztulajdonos, Szabó Ferenc lakatos mester, dr. Kuncz Adolf tanár-természettudós, Raffensperger Ignác kőfaragó, Szabó László ügyvéd és Markovics József szíjgyártó társaságában. A társulat megalakulásával véglegesen eldőlt, hogy a gázgyár a magyar városok többségének példájához hasonlóan nem városi tulajdonban, hanem részvénytársasági formában valósul meg. 25 A közgyűlés megbízta a megválasztott vezetőket, „hogy mindent elkövessenek ana nézve, hogy a jövő téli idényre városunk már légszesszel legyen megvilágítva" ~ b A gázmű kiépítése A gázmű kivitelezésére felkért szakemberek ajánlatai már 1872 tavaszán megérkeztek Szombathelyre. A választás Friedrich Kunz, valószínűleg osztrák nemzetiségű vállalkozóra (gasingenieur) esett. 27 Ö szállította a gázgyár berendezéseit, a csöveket és a lámpákat is. 28 Az építkezés 1872 júniusában kezdődött a város által átengedett területen, a légszeszfejlesztő épület és a kemence építésével. Ezzel egyidőben megérkeztek a vezeték öntöttvas csövei, melyeket a talajba fektetés előtt kátránnyal vontak be. A nyár folyamán a légszeszgyár telepétől kiindulva kezdték el a csövek lerakását, s szeptemberben már a belvárosi utcákban dolgoztak. 29 Az év végére a munkálatok befejeződtek. Az utcákon és tereken felállított lámpák 34