Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

4. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Grynaeus András - Torma Andrea: A szentgotthárdi török kori palánk kutatásáról

Szentgothárd -Palánk növénymaradványainak százalékos megoszlása fajszám 25 Derdö.erdöszél D nedves élöhely.vizpart • ruderália • kapásgyom • őszi gabonagyom 0 kultúrnövény kultúrnövény őszi gabonagyom 4. ábra: A növénymaradványok százalékos megoszlása, Szentgotthárd A régészeti ásatásokon feltárt növényleletek többsége valamilyen antropogén eredetű vagy emberi tevékenység által érintett terület növényeitől származik. Kisebb részben megtalálhatók az eredeti természetes növénytakarót jelző növények maradványai is. A szentgotthárdi török kori palánk botanikai anyagában az összes mennyiséghez képest nagyon szerény mennyiséget képviselnek a kultúrnövények maradványai, mindössze 8 faj 21 darabszámmal (4. ábra). A termesztett növények között megtaláljuk a gyümölcsfélék maradványait (dió Juglans regia, őszibarack - Persica vulgaris, szilva - Prunus domestica, szőlő Vitis vinifera

11

), melyek többnyire csonthéj töredékek formájában maradtak fenn. A kerti növények közé sorolhatók a mák (Papaver somniferum) és a közönséges tök (Cucurbita pepo), melyek csak jelző értékűek a mintákban (l-l mag). A kender (Cannabis sativa) a középkorban már általánosan elteijed rostnövénynek számított, annak ellenére, hogy kevés régészeti-növénytani bizonyítéka ismert eddig (Bp. Dísz tér 10., Sopronhorpács, Visegrád-Várkert dűlő).

ia Gazdasági jelentősége mellett szerepet kap a lecsapolt lápok, árterületek mezőgazdasági művelésbe vonásánál, mert a többi növény termesztésére alkalmassá teszi a talajt. A pohánka (Fagopyrum esculentum) makkocskái első alkalommal

13 kerültek elő a hazai archeobotanikai leletekből. Pontos adataink nincsenek a pohánka Magyarországra kerüléséről, de valószínű, hogy a többi európai országhoz hasonlóan a 15. században jelenik meg a hazai termesztésben. Első 35