Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

1. szám - ADATTÁK - Melegei Miklós: Fejezetek a Szombathelyi Légszeszvilágitási Társulat történetéből. I. rész

MELEGA MIKLÓS FEJEZETEK A SZOMBATHELYI LÉGSZESZVILÁGÍTÁSI TÁRSULAT TÖRTÉNETÉBŐL' I. RÉSZ SZOMBATHELY KÖZVILÁGÍTÁSA A 19. SZÁZAD DEREKÁN Szombathely közvilágítását az 1860-as években a korábbi évtizedekből örökölt olajlámpák biztosították. A szükséges olajmennyiséget a város vételezte, s két lámpagyitjtogatót is alkalmazott, akik sötétedéskor bejárva az utcákat sorra meggyújtották a lángokat, melyek körülbelül éjfélig égtek. Holdvilágos éjszakákon takarékossági okokból nem volt világítás.

1 A városi lámpák jelentős részét annak idején - más településekhez hasonlóan - közadakozásból, jótékonysági bálok bevételéből állították. Erre azért volt szükség, mert a városvezetés kezdetben nem sok készséget mutatott a közvilágítás fejlesztésére.

a A helyi polgárok kénytelenek voltak maguk kézbe venni az ügyet, s így állt elő az a helyzet, hogy „Szombathely lámpái nagyrészt bál és szini mutatványok által lettek alapítva.""* 1868-ban 42 lámpa világított az utcákon, melyek többsége már városi tulajdonban volt.* A korabeli újságokban gyakran megszólaló panaszos hangok így tanúskodnak a közvilágítás szánalmas állapotáról: „Utczai kivilágításunk ez ideig nevét is alig érdemli meg, miután lámpáink egymástól belcithatatlan távolságban pislognak, éjfél felé pedig már minden egyiptomi sötétségbe burkolódzik" ,

5 „világítási állapotunk oly primitiv, a milyen csak lehet".

(> A sötétség esténként szinte megbénította a város életét. Személyi sérülésekkel járó balesetek is történtek a rossz világítás miatt. Volt, aki árokba esett, mások a hidat eltévesztve belegyalogoltak a Gyöngyös patakba, vagy nekimentek a piaci kútnak. A vasútra igyekvő titasoknak teljes sötétségben kellett kibotorkálniuk az állomásra.

7 Az elégtelen világítás a közbiztonságot is veszélyeztette. A város külső utcáiban gyakoriak voltak a rablások. Esténként nem volt tanácsos Óperint felé sétálni „a nagy híd körül ácsorgó, botokkalfelszerelt csavargók miatt".

8 Az 1860-as évek végére a helyzet tarthatatlanná vált. A város gyors növekedése, a polgárság fokozódó igényei és a megváltozott életritmus támasztotta követelmények a közvilágítás rendszerének gyökeres megreformálását tetKivonat Melegei Miklós: „Szombathely gázellátása a dualizmus korában" című, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottsága által 2000-ben I. díjban részesített pályamunkájából. Kézirat. Szombathely, 2000. 48 p. 31