Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Simola Ferenc: Bariska István: A kéklő írottkő alatt

adott album a szombathelyi Yeloprint nyomda igényes munkáját is dicséri.) Bariska István - kiérezhetően többévi szellemi búvárkodás nyomán - a kőszegi tájegység eddig, így be nem mutatott arculatát/lényegét tárja elénk. Kötetében - láthatatlanul, de kitapintható vezérfonalként - végig ott van az a fontos felismerés, az erre való rávezetés, hogy a természet és az ember örök, eltéphetetlen kölcsönhatásban van. Ezért történelmük és jövőjük, egy és oszthatatlan. Követve ezzel a könyvében is ábrázolt jeles elődöket, a kőszegi szellemiséget mindig is erősítő - a megújuló - lokálpatriotizmust. Mindezekhez szorosan - szinte esszészerűen - kapcsolódnak Németh József szombathelyi fotóművésznek, ihletet/ráérzést árasztó, a szövegekhez édestestvérként simuló színes képei. Közülük is kiemelten - telitalálatként a borítón is látható kékes-zöld panorámakép. Azon csak meditálni lehet, hogy vajon a képek és szövegek közül melyik - és milyen, egymásra lélekben is ráhangolódó együttműködés nyomán - született meg hamarább s melyik melyiknek volt a kiváltója. Ami tény, egymás éllékeit kölcsönösen megtöbbszörözik, és együtt tárják az olvasók elé a kőszegi hegynek és környékének évezredekre visszanyúlóan mindazon emberi, történeti és természeti értékeit, amelyek e tájon megtalálhatók, amelyek egyrésze eddig rejtve volt, és csak e szerzőpárosnak köszönhetően tárul ebben a formában elénk. A kötet átfogóan - összefüggéseiben - mutatja be az egymást követő korok; az e tájon élt-élő emberek történelmét, szellemiségét; az épített és természeti környezetet; a mindezeket őrző és felmutató tárgyakat, helyeket, emlékeket; azaz természeti és kultúrtörténeti értékeit. Enciklopédikus mű ez. Ráadásul azon időszakban - tehát a legjobbkor - látott napvilágot, amikor a kőszegi táj, a hegyaljai települések kiszabad*utak az egykor volt határsáv maradék fogságából is. Turisztikai és természetvédelmi szempontból újraegyesítettek-egyesítenek egy a trianoni határ által végleg elválasztottnak tűnt régiót; a mindig is egységet képező, ritka szép természeti környezetet. Azt, amelynek 883 m-es legmagasabb pontja, a jelekkel telerótt - a mai kilátó nevét is adó - szilda, mindig is összekötő/elválasztó határ-jelző is volt magán és közigazgatási birtokoknál, majd pedig államterületeknél. Ez utóbbinál, a „mások térképét asztalnál rajzoló békecsinálók" jóvoltából ... A kőszegi hegység és környéke nemcsak egy földrajzi hely, hanem történelmi, kulturális és határőrizeti lelőhely is. Az által is, hogy a hegytetőn épült kilátó - egyetlen fedett helyen lévőként - magában foglalja azt a C O-ás határkövet, amely a felette lévő írottkő nevű kilátóval együtt - féllábbal - már az Európai Unió területén áll... Aid ezt a tudomáuyosan-olvasmányosan megírt, vonzó képekkel telített - a szöveg és kép közötti összehangteremtésre példát is adó, az olvasottak továbbgondolását, a hátterek megismerését jól segítő, a keretes glosszákkal is értékesebbé tett - kiadványt lapozgatja-olvassa, az közvetlen (ebb) érintkezésbe kerül a természettel, a kőszegi táj szellemiségével. Általa „társalgásba" kezdhet az egykor élt történelmi személyekkel, érzi az erdők semmivel sem összevethető illatát, az izzadt homlokokat hűsítő szellő simogatását, maga 86