Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

3. szám - KÖNYVESPOLC - Dominkovits Péter: Zágorhidi Czigány Balázs: Szombathelyi urbáriumok és invertáriumok a 16. századból

Ennek valószínűsíthetően az az oka, hogy ebben az időszakban a falut elmosta az Ikva. Az áradás miatt a lakosság 1593-ban a folyó túlsó partjára költözött át, új települést alapítva. (Soós Imre: Képek a sopronmegyei jobbágyközségek történetéből. In: Osi sopronmegyei nemzetségek. Szerk. Horváth László. Sopron, [1941.] 174. p.) A Vas megyei falvak közül Püspöldnél az összeírok megjegyezték: a törököktől folyamatosan gyötörtetik (exagitatur) (73. p.) Püspökit Szentivánföldével jegyezték fel, majd a conscriptorok útvonalában Zanat és Újfalu következett. Az utóbbi falu társadalma jelentős változáson ment át: a zsellérek jogi kategóriába sorolt személyek között szabadost, gyalogost is talál hatunk, miképpen harangozói szolgálatot tevőt is (campanator). Szentmárton és Aranyos zárja a szombathelyi váruradalomhoz tartozó falvak sorát. A három praedium közül Sorokról szól részletesebben forrásunk. Az 1592. évi urbárium forrásértékét növeli, hogy bemutatja a szombathelyi várnak a győri püspöki dézsma adminisztrációjában vitt fontos, az adott időszakban a tágabb térségben központi szerepét, közli a szombathelyi várhoz tartozó, döntően bérelt tizedek jegyzékét is; bérlőik, és a bérelt összeg megnevezésével. A fonás már a várról - külső és belső vár - is plasztikus leírást ad, és külön is figyelemre méltó, hogy a „civitas"-ként felvett mezőváros történetének is figyelmet szentel: megemlíti az egykor virágzó római coloniát, kiemeli az 1407. évi privilégium jelentőségét. A szolgáltatások részletezése után e forrástípusban elsőként itt jelennek meg utcánkénti bontásban - Kámon utca, Föl utca, Gyöngyös utca, Fonó utca, illetve Karicsa - a város lakói. Sajnálatos, e részben csak a lakosok nevét, jogállását, családi állapotát adja meg, így a több szempontú lakóhelyi szegregáció vizsgálatához a nevek alapján történő prozopográfiai adatgyűjtés is szükséges. Az urbárium szerves tarozéka Kuthassy János győri püspök Zlaychich Mátyásnak, a szombathelyi vár pro vízórának adott instrukciója (95-100. p.) E publikációval közel egy időben feltárt 1592. évi keszői instrukció egyértelműen ana utal, hogy egy több szempontból fonnalizálódott szöveggel állunk szemben, aminek a későbbiek során szükséges mind a fonnai-filológiai, mind pedig a tartalmi elemzése. Míg az előbbi során megtudhatjuk, hogy miképpen viszonyul ez a fonás a közel egykoríi instrukciókhoz, kiváltképpen a győri püspökség két korábbi; 1587-ben Zlaychich Mátyás keszői provizomak, illetve 1590-ben Hraztoviczay Mihály keszői provizomak kiadott instrukciókhoz. (Hoiváth Richárd: Egy kevéssé ismert püspöki vár: Várkesző 1592-ben. = Levéltári Szemle, 2001. 2. sz. 51-59. p.; ill. Kenyeres István kéziratos gyűjtése: A kamarai kezelési! uradalmak 16. századi archontológiája. Itt szeretném Kenyeres Istvánnak megköszönni, hogy kéziratos munkájába betekintést engedett!) Az 1592. évi instrukció urbáriumban fennmaradt példányával szemben némi hiányérzet is támadhat; az a provisor adott évbeli fizetését hiányosan adja meg. Ugyanakkor ez az a szövegrész, amely a fonás folyamatos gyakorlati használatát konkrétan is bizonyítja: az uradalmi tisztviselői, alkalmazotti kar mellett az 1593. évből már hozza a teljes provisori fizetést, és a fenti „grémiumra" 1596-ig tartalmaz adatokat. 82