Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

1. szám - ADATTÁK - Derdák Ferenc - Kiss Gábor: Térképi adatok Vas megye történeti földrajzához. - Szombathely és környéke -

könnyítő aránymértéket (Maßstab), ez alatt pedig a méretarány olvasható (Méretarány: 1:10.000). A jobb oldalon helyezkedik el a jelkulcs, amely az alapszíneket is feltünteti. A fennmaradó helyeken - általában a két alsó sarokban - olyan részletek és ábrázolások láthatók, amelyek adott térképünkön valamilyen oknál fogva (pl. a viszonylag kicsi méretarány, vagy a közölt állapotnál újabb, de ugyanakkor fontosnak ítélt állapotuk miatt) nem szerepelnek (pl. templomalaprajz, kastélypark későbbi állapota stb.), vagy egyszerűen csak díszítő, tájékoztató céllal kerültek oda (pl. a területen birtokos családok, intézmények egykori címerei, pecsétjei). Végezetül legalul az adott térképlap bibliográfiai hivatkozása kapott helyet (pl.: Melléklet a VHHK 2001. 1. számához. -A bevezető tanulmányt lásd: VHHK 2001. 1. sz. 21-30. p.) A középen elhelyezett térképlap hat négyzetkilométernyi terület általunk hiteles térképi forrásokból ismert, legrégebbi állapotának rekonstruált képét adja a szelvéiry 20x30 centiméteres területén. Az egyes részletek igazi kora a felhasznált térképek listájából többnyire világosan kiderül. Az egymás mellé rajzolt részletek tehát többnyire nem teljesen egykorúak, sőt néha több évtizednyi eltérés is fennáll közöttük (pl. a Sorok puszta térképe 1762-ből való, amíg a hozzá csatlakozó szombathelyi szőlőhegyen kívüli szántóföldek és erdők térképe 1848-ban készült). Ezekkel a közlésre kerülő térképanyag egészét érintő nyilvánvaló hibaforrásokkal kezdettől fogva tisztában voltunk, ám - majd alább vázolt - céljaink elérése miatt nem lehetett kikerülni őket. Az ilyen csatlakozó és korban egymástól eltérő felmérések esetén gyakran derült ki egyes táblák időbeni művelési ág váltása is (pl. az Ólad határába eső Kukulló nevű szántó esetében, ami korábban, 1762-ben még erdő volt). Mivel a szóban forgó terület egészéről - mármint a Kukulló dűlőről - azonban csak egy későbbi, 1845-ös felmérés áll rendelkezésre, ennek megrajzolásakor kényszerűségből azt kellett használnunk. Annyi módosítást ennek esetében mégis elkövettünk, hogy a korábbi sorokpusztai felmérésen ábrázolt részt erdőként tüntettük fel, ami utal az időközben bekövetkezett változásra. Vagyis az adatokat ebben az esetben „átmosüik" egymásba. A kukullói erdő kivágásának ideje egyébként nyilvánvalóan egybeesik a Kukulló major felépítésével. Ennek épületeit viszont feltüntettük, annak ellenére, hogy a régebbi sorokpusztai térkép a helyén még erdőt ábrázol. Itt kell szót ejtenünk példaként még egy olyan esetről is, amikor egy-egy adott területen olyan gyökeres átalakítás zajlott le, ami történeti szempontból mégis érdekes, tehát egyik állapot közlésétől sem lehet eltekinteni. Az ilyen esetre legjobb példa, Új perint esete, amikor a falu megalapítása előtti 1762-es és az azutáni 1851-es állapotról is pontos információval rendelkezünk. Ilyen esetekben az újabb állapotot kiegészítésképpen fogjuk majd hozni. Jelentéktelenebb esetekben inkább az adatok összerajzolása mellett döntöttünk (pl. az újperint Nyíresi dűlő esetén), amíg a tagosítás átalakításait szinte kivétel nélkül figyelmen kívül hagytuk és csak a legvégsőbb esetekben, minden korábbi adat hiánya esetén használtuk fel. A tagosított térképeken 27