Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

1. szám - ADATTÁK - Derdák Ferenc - Kiss Gábor: Térképi adatok Vas megye történeti földrajzához. - Szombathely és környéke -

mok kerültek átrajzolásra. Ennek elkészültével a földrajzi nevek megfelelő helyzetű feliratozása következett. (Amennyiben lehetséges volt a könnyebb olvashatóság érdekében a térképlap vízszintes széléhez igazodtunk.) Mikor ezzel elkészültünk - a régi térképek hagyományaihoz híven - pillacsíkozással igyekeztünk a domborzatot érzékeltetni és a művelési ágaknak, a növénytakarónak megfelelő jelöléssel feltöltöttük a még üres, de már körülhatárolt területeket és jelöltük az üt menti fasorokat. Arra gondolva, hogy a kinyomtatásra kerülő fekete-fehér térképlapjainkat lesz aki a könnyebb áttekinthetőség kedvéért majd kiszínezi, eltekintettünk a szélesebb patakok vastag fekete vonallal való jelölésétől és így csak a folyóvíz két szélét jelöltük folyamatos vonallal. A mindenkori utak ábrázolásától ezeket a folyásirány jelölésével igyekeztünk megkülönböztetni. A régi térképek hagyományos színeit a jelkulcsban adjuk meg! Mivel térképeink egy-egy nagyobb területnek a lehetőség szerinti legpontosabb átnézeti céljával készültek, a belterületeket - már csak a méretarány miatt is - csak sematiluisan ábrázolhattuk. Meg sem kísérelhettük tehát a telekbeosztás - vagy általában a parcellahatárok - pontos ábrázolását, meg kellett elégednünk csupán annak jellegének, a telkek irányának, a beépítettségből adódó utcafrontoknak az ábrázolásával. Ettől csupán az egyedi és jellegzetes esetekben - templomok, kastélyok, majorsági épületek, malmok, kocsmák, fogadók stb. - tértünk csak el. Eltekintettünk a különféle szőlőhegyi építmények ábrázolásától is, viszont minden esetben feltüntettük az útszéli kereszteket, temetőket, kutakat, esetleges határjeleket, halmokat stb. A külterületi parcellahatárokat tehát erdők, szőlőhegyek, kertek, rétek stb. esetében egyáltalán nem, a szántóföldek esetében csak a szántásiránnyal jelöltük. A térképek feliratozásánál nemcsak a szorosabb értelemben vett földrajzi neveket tüntettük fel, hanem a régi térképen szereplő magyarázó feliratokat is (pl. malom, kastély, stb.) továbbá az egyes utak irányát jelző feliratokat is (pl. Szombathelyre, Jakra). Nagyobb birtoktestek esetén a birtokos nevét is kiírtuk (pl. Ernuszt Kelemen, Batthyány Fülöp) gondolván a majdani birtoktörténeti kutatásokra. A feliratozásnál mindenhol a jelenleg érvényes helyesírást követtük, ötvözve azzal a törekvéssel, hogy a földrajzi nevek egykori kiejtését is visszaadjuk (pl. belől, alól). Több hasonló névváltozat esetén megpróbáltuk a lehető legteljesebb változatot kiírni (pl. Hegybeli erdők vagy Város hegybeli erdeje közül az utóbbit választottuk). Az általunk használt jelölésekre egyébként mindenre kiteijedően a térképszelvények szélén található jelkulcs ad eligazítást. Miután tehát elkészültünk a kiválasztott térképszelvény megrajzolásával, azt az előre elkészített keretbe illesztettük és ráhúztuk az 1.000x1.000 méteres kilométer-hálózatot. A keret szélén pedig jelöltük a térkép szelvényezésének finomabb beosztását és az illesztéseket biztosító háromfajta kilométerhálózat adatait. Lapjaink nagysága a szabvány A3, ami mind a nyomdai munkálatok, mind a szelvényezés, mind pedig a VHHK méretének szempontjából a legideálisabbnak tűnt. Lapjaink tehát e folyóirat mellékleteként jelennek 25