Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

3. szám - ADATTÁR - Csák Zsófia: „Lefényképezni azt lehet, ami van, létezik, és ez fordítva is igaz. ..." - Farkas Géza fotóművész (1890-1971) -

Egyesület Király utcai volt székháza.'

0

* Az 1894-ben készült épület - Wälder Alajos tervezte - festői eklektikája mozgalmas homlokzatát a sok átalakítással sikerült a felismerhetetlenségig elcsiífítani. Semmi nem utal arra, hogy ez az épület volt nem csak a legelőkelőbb társaságok találkozó helye, hanem a megyei társadalmi élet központja, a politika és vallási megkülönböztetések nélküli müveit társas érintkezés és közhasznú eszmecserék kellemes otthona. Egyetlen belső felvétel maradt nagyterméről, ahol a hatalmas ablakokon betóduló fénynyalábok körül ölelik a különösen szép háttámlájú tonett székeket, s visszaverődnek a gazdag csavart díszítési! többkaros csillár üvegburáin és a velencei tükör hatalmas felületén.

35 Felvételei dokumentálják az eltűnt Aj'vaházat, a Belsikátor hangulatos udvarait. A Fő tér felé íves vonallal torkoló lépcsőzetes beépítésű Kossuth Lajos utca házai, Schottner Ferenc angol úri szabó 3. szám alatti egyenruha szalonja, a Tejcsarnok tejivója és kávézója

30 eltűntek, átadva helyüket az 1983-ban felépült városházának. „Talán tőle maradt ránk a leghitelesebb fénykép az egykori csendőrkerületi parancsnokságról, melynek szobrait az ostobaság szelleme eltávolította, s Rumi Rajki István délceg daliái ma részben szétfagyva egy városszéli raktárban váiják feltámadásukat."'*

7 Máig egyedi, utolérhetetlen varázslatos hatásúak Rumi Rajki István „Szent Márton megkereszteli édesanyját" 1938-ban készült szobor kompozíciójáról barnított tónusú eljárással készített felvételei.'

18 Elég ha egy pillantást vetünk a Rózsák ligetéberi™ a kerekes fagyialtos kocsit körülálló gyerekseregre, babakocsival sétáló édesanyára, vagy a békésen gereblyéző és a rózsatöveket öntöző kerti munkásokra, s megértjük miért emlegették Szombathelyt a „Nyugat királynője" és „parkok városaként." Sajnos a mintaszerűen kiépített Szent István park szépsége sem állítható vissza az utóbbi évek jó szándékú törekvései ellenére sem. Ebben a romantikus környezetben állt a banketteknek, társas vacsoráknak, a szombathelyi aranyifjúság hajnalig tartó mulatozásainak színhelye, a Rauscher Miksa által tervezett és 1905-ben felépült, fából készült tornyos, díszes nyitott tornácos KIOSZK, a bérlője után csak Torkos János vendéglőjeként emlegetett szórakozóhely. Pusztulásának oka nem csak az 1945-ös bombázáskor kapott találat. A háborút követő ínséges időben a megmaradt épületi elemeket is lebontva a környező lakosok tűzifának elhordták. Farkas Géza felvételén a kétsoros parkosított növényzettel körülvett kőkávás, gazdag díszítésű szökőkút, a vendéglő előtti sétálórész pihenőpadjaival, háttérben az enyhe emelkedésű dombon lombos fáktól félig takart víztorony szerves egységében látható.

40 Mára mindebből a szökőkút kávája, az 1898-ban épült használaton kívüli kopottas első városi víztorony és a felfelé vezető mellvédes lépcsőnél az 1898-ban tragikusan elhunyt Erzsébet királyné emlékét őrző „Erzsébet királyné fája" maradt meg. A mindennapi megszokott mederben folyó élet ellesett pillanatai mellett igazi kihívást jelentett a vérbeli fényképész számára egy-egy jelentősebb esemény megörökítése. Ezen felvételeknek a dokumentálás mellett az esemény hangulatát a régió, esetenként az ország határain is túl kellett repíteni. 46