Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

3. szám - ADATTÁR - Szilágyi István: Szombathely az 1857-es kataszteri térképen

nyomtatott, de csak német fejléces rovatokból áll. Az első adatcsoport a térképlapra, a dűlőre és a tulajdon formájára, a második a tulajdonosra, a harmadik magára az ingatlanra vonatkozik. Ezt a megjegyzés és a változások átvezetésére szolgáló rovatok követik. A területeket 1.600 négyszögölet magában foglaló alsó-ausztriai holdban számították. A neveket latin, az egyéb rovatokat általában német gótbetűs írással töltötték ki. Az adatok itt is a helyrajzi számok emelkedő sorrendjében szerepelnek. Az utolsó a 2.716-os helyrajzi szám. A kötet végén található összesítés alapján a város területe összesen 5.245 hold és 1.094 négyszögöl. Ezt Johannes Goller geometer és Gustav Sacher adjunkt - tisztsegéd - írta alá. A kötetet befejező záradék Kőszegen 1859. január 16-án kelt. A felülvizsgáló egy Ratzhoffer nevű inspektor volt. Aláírása a későbbi állami hitelesítésnek felelt meg, amivel egyben a felmérési munka végérvényesen le is zárult. Amint a bevezetőben már volt róla szó, a város mííltja után érdeklődők számára ez a térkép - sok esetben előző és későbbi térképekkel összevetve az információk szinte kimeríthetetlen fonása. Közzétételét is ez indokolja.'* Jellegéből adódóan elsősorban településtörténeti szempontból használható fel. Vizsgálható rajta a kialakult településszerkezet, az együtt élő, de akkor jogilag még önálló települések kapcsolata, a szerkezeten belül az úthálózat, az utcák és terek rendszere, a birtok- és telekméretek, a beépítés jellege és mértéke, az épületmagasságok stb. Fontos információkhoz juthat segítségükkel a műemlékvédelem és a helyi védelem konkrét épületek beazonosításával, az előzmények - pl. átalakítások esetén - feltárásával. A beépítési vonalak még a modern értelmű városrendezés előtti korból valók, így segítségükkel megérthető néhány mai szabálytalanság, vagy különlegesség, s a régi vonalak modernebb térképeken való rekonstrukciója is lehetségessé válik. Tájékoztat a térkép a külterületi épületekről, építményekről is, amit a későbbi városfejlődés jórészt elfelejtett. Ehhez kapcsolódnak gazdaságtörténeti információk: a kültéridet területhasználata - szántó, rét, kert, szőlő, erdő stb. a termőföldek értéke, a tulajdonok személyek szerinti koncentrálódása, de területi elaprózottsága, a kétlaki életmód mezőgazdasági alapjai stb. Érdekes a határ birtoklástörténeti szempontból is. A püspöki, szerzetesi, plébániai, nemesi és polgári birtokosok mellett adatok találhatók a bebíró idegen lakhelyű birtokosokra vonatkozóan. Ez temiészetesen szorosan kapcsolódik a társadalmi állapotok pillanatfelvétel jellegű képéhez. Különösen a beépített területen érzékelhető az utcák és terek rangbéli különbsége, s az ehhez igazodó tulajdonosi csoportok elhelyezkedése, amit már az egyes szakmák elkülönülése alig befolyásol. Érdekes eredményt hozna az a név szerinti vizsgálat is, ami a több házzal bíró tulajdonos saját lakása és más - bérbe adott - lakóháza közötti összefüggést keresi. Bizonyos jólét, vagy társadalmi rang életmódbeli megnyilvánulásai az ábrázolt parkok és kertek, amelyek a helyi kertkultúra fejlettségére utalnak.

4 Több szempontúak a vízügyi információk is: a két patak állapota, a malomárkok, a hidak stb. 24