Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
1. szám - ADATTÁK - Sül Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja Sári-Sánráron 1758-ban. III. rész.
Tizenliarmadszoi": ebben a Sárvár mezővárosban 9 iparos céh van: a molnárok, a szabók, a vargák, a takácsok, a szűcsök, a gombkötők, csizmadiák, lakatkészítők, ácsok, kocsikészítők, vagyis kerékgyártók. Ezek a céhek évente 2 énekes misét mondatnak, saját maguk által megjelölt napokon, és 1 forintot fizetnek, ezen kívül a felajánláskor fejenként 1 dénárt adnak, néha a plébánost vendégségre hívják. Ha közülük valaki mesterré válik, béréből a templom javára 1 forintot adományoz. Ebben a mezővárosban a szombathelyi ferences atyák vezetése alatt Szent Ferenc Kongregációja is működik, minden hónapban két mise bemutatásáról gondoskodnak. Az egyik énekes misét újhold vasárnapon az élőkért celebrálják, és a templom körül szentséges körmenetet tartanak. Az énekes mise után 50 dénárt fizetnek. A másik olvasott misét a megholtakéit mutatják be egy Máriáséit. Továbbá Szent Ferenc ünnepén énekes misét tartanak 10 garaséit. Az igazgató atya szokásos látogatása idején, évente egyszer, adományaikat meg szokták növelni. Az évi felajánlásukat a nagy számban összegyülekezők oktatására fordítják, épületük még nincs, de a hegyen a Kálvária és a kápolna céljára már kijelölték a helyet. Évente Szent Kereszt feltalálásának ünnepén itt a szőlőhegyen a szőlők megáldására is sor kerül, ahol körmenetet tartanak és ennek végén a hegylakók a plébánost megvendégelik. Ha szándékukra misét kérnek, 50 dénárt fizetnek. A Kálvária és a kápolna felépítésének és fenntartásának gondja Közösségben a hegylakókat terheli. Más hegylakókhoz hasonlóan a hegymesterek és esküdtek a tavaszi terményektől kezdődően a szüret végéig a plébános részére hetente kétszer, vagy legalább egyszer tartoznak valamely gyümölcsöt, vagy szőlőfürtöt adni, ami eddig a legritkábban történt meg, ezéit szükséges lenne ennek bizonyos rendjét előírni. „1753. év április hó 24. napjától kezdődik a jámborul meghalt Schaibenpauer János Mihály sárvári kocsmáros alapítványa, amely 400, azaz négyszáz forint arra a célra, hogy örökösen a szombati miséket annál a Szűz Mária oltárnál mutassák be, amelyet ő saját költségén állíttatott. Ennek fejében a plébános kötelezve van, hogy e tőkét elhelyezze és évi kamatját felvegye. Ugyanakkor a nagyobb haszon okán ezzel a pénzösszeggel bizonyos tőkéről biztonságosan és örökösen gondoskodjék, a plébániai alapítványokhoz azt felvegye." Ennek a kötelezettségnek és átvételnek a szövege így hangzik: „Schaibenpauer János Mihály végrendeletének erejénél fogva, amely szerint az ő általános örököseként, Főtisztelendő Sághy Mihály sárvári plébános, pápóci prépost úrnak örökös szombati misékre 400, azaz Négyszáz forintot hagyok, vagyis 246 V-z, azaz Kettőszáznegyvenhat és fél kisebb boros urnákkal 300 forint értékben, a többit készpénzben egészítem ki. Erről jelen irattal én teszek bizonyságot. Vépen, 1753. április 24-én. Mayer József, mint alulírt általános örökös." (Pecsét helye). 19