Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

2. szám - ADATTÁR - Melega Miklós: Fejezetek a Szombathelyi Légszeszvilágitási Társulat történetéből. II. rész

lesztő bizottság"-ot, hogy mérje fel a közvilágítás állapotát és határozza meg a fejlesztés szükséges irányait. Az Éhen Gyula polgármester vezetésével munkálkodó bizottság több fontos megállapítást és javaslatot tett. A Kálvária és Széli Kálmán utcákban a gázvilágítás kiépítését elodázhatatlannak minősí­tették. Ennek köszönhetően 1897-ben a Kálvária, Széli Kálmán, valamint az Árvaház, Gyár, Harmat utcában is felállították a gázlámpákat. Az év folyamán összesen 1.800 méter hosszííságú vezetéket fektettek le. A légszeszvilágítás­sal ellátott városi utcák és terek együttes száma ezzel 29-re nőtt. 30 További jelentősebb fejlesztésekre csak a századforduló után került sor. A Légszeszvilágítási Társulat új tulajdonosai a gyár átvétele után - a gyakori csőtörések miatt - azonnal a vezetékrendszer javításával kezdték tevékenysé­güket. A munkálatokkal azért is igyekeztek, hogy az éppen akkor folyamat­ban levő utcaburkolási-aszfaltozási program lezárulta előtt be tudják fejezni a szükséges cseréket. 1901 folyamán az Erzsébet királyné utcában régi, korro­dált csöveket szedtek fel és cseréltek ki, majd a 148 méter hosszú Vasút ut­cai vezetéket bővítették a korábbi átmérő duplájára. A Rumi utcában egy 300 méteres csőszakaszt bővítettek. A újonnan épített vasiitállomás megnyitása kapcsán az oda vezető Petőfi és Szelestey utcákban is kiépítették a vezetéket. 31 Az új igazgatóság öt éves ténykedése alatt 1.343 méterrel nőtt a hálózat hossza. A hálózat kiterjesztésével a belvárost közvetlenül övező városrészek, a Villanegyed, a Szent István park és Millenniumi park világítása is megold­hatóvá vált. A vezetékrendszer egyes szakaszainak lezárhatóságára, elszepa­rálására csőtöréskor, szereléskor nagy szükség lett volna. A szombathelyi há­lózat eredetileg nem így készült, ezért erről is az új igazgatóság gondoskodott, s „a csőhályózat tagolhatása végett 9 db. uj záró szelep helyeztetett eZ." 32 Az 1907-től 1911-ig tevékenykedő igazgatóság működése alatt több mint 3.000 méterrel nőtt a vezetékrendszer hossza. A hálózat a belvárostól a vasíit felé eső, s azon is túlnyúló keleti, valamint az északi városrészek terü­letére terjeszkedett. 33 Az utolsó vezetékbővítésre 1914-ben került sor, amikor a Március 15-e téren a felépült új szálloda két oldalán és a nagyposta mellett nyitott össze­kötő utcán fektettek csöveket. A Kisfaludy utcában a Gyöngyös felett ívelő hídon át összekötő vezeték készült, a Szily János utcában bővítették a csö­vek keresztmetszetét. 3 * Az indulás évében kb. 5.000 méter, 1898-ban már 12.000 méter hosszú volt a vezetékrendszer. A századfordulótól a világháború kitöréséig több mint 27.000 koronát fordított a Társulat a hálózat fejlesztésére. Az ekkorra már 41 utcára illetve térre kiterjedő vezeték hossza elérte a 17.147 métert. Ez azt jelentette, hogy a csőhálózat hossza 1873-hoz képest több mint háromszoro­sára nőtt. A csőrendszer közel 30 %-át tették ki a gázmű építésekor lefekte­tett, s a világháború előtt alaposan megvizsgált, továbbra is kitűnő állapotú­nak talált vascsövek. 28 %-ot képviseltek az 1890-es években, s valamivel több, mint 40 %-ot a századforduló után lerakott újabb vezetékek. Az 1873­ban kiépített csőhálózat a magyarországi átlagnál szűkebbre volt méretezve, 42

Next

/
Thumbnails
Contents