Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
2. szám - ADATTÁR - Melega Miklós: Fejezetek a Szombathelyi Légszeszvilágitási Társulat történetéből. II. rész
A mííködésképtelenné vált gázgyár részvényesei - figyelembe véve a vállalat kilátástalan helyzetét, és az ötven éves monopólium két év múlva esedékes lejáratának közeledtét - 1920. szeptember 28-án a következő határozatot hozták: „Tekintettel aira, hogy a légszeszvilágitási táisulat 1919. év január hó 7. napjától kezdve szénhiány miatt kénytelen volt üzemét beszüntetni és kilátást sem nyert arra, hogy az üzem újra/elvételéhez szükséges gázszenet a közeljövőben beszerezheti; és mert ennek folytán a társaság alap szabály szerű célját: a városnak légszesszel való ellátását megvalósítani nem képes: a közgyűlés ... elhatározza a részvénytársaság feloszlatását." 10 A város hamarosan felvásárolta az összes részvényt, 11 s 1921. augusztus 27-én a Légszeszvilágítási Társulat „felszámolás folytán megszűnt. " 12 A gázgyár ettől kezdve városi közüzemként működött, termelése 1921 nyarán indult újra. 13 A gáztermelés és felhasználás alakulása (1873-1918) A szombathelyi légszeszgyár, mint már említettük, a hazai vállalatokhoz hasonlóan ostraui (sziléziai) gázszénből állította elő a világítógázt. A légszeszgyár vezetősége a századfordulón kísérletezett a gondolattal, hogy hazai alapanyagból állítson elő gázt, de a próbálkozások nem vezettek sikerre, mert a Magyarországon fellelhető szenek minősége és mennyisége nem volt megfelelő. (A háborús körülmények között viszont szén hiányában - a működőképesség fenntartása érdekében - közönséges fával is be kellett érni, melyet Németújvárról szállítottak.) 14 A gáztermelés napi maximuma a kezdeti években - a kettő- és háromretortás kályhával - 300 m 3-t ért el. Az évi termelés a 70-es évek közepétől meghaladta a 100.000 m 3-t. 1883-tól a re torták számának megduplázása a termelés ugrásszerű növekedését vonta maga után. 15 (1. ábra) A Légszesztársulat közgyűlése is elégedetten állapította meg, hogy „az 1883-ik évben a légszesz gyártás terén ... szép előmenetel mutatkozik" 10 . Az előállított gáz mennyisége évi 148.300 m 3-re, a napi maximális kapacitás 700 m 3-re emelkedett. Az 1880-as évek további részében azonban nagyon lelassult a növekedés, sőt visszaesett a tennelés, melynek elsősorban az volt az oka, hogy a korszak világméretű gazdasági depressziója Szombathelyen is éreztette negatív hatását. A Társulat kénytelen volt konstatálni, hogy a város és a magánfogyasztók rossz anyagi helyzetük miatt takarékoskodni kezdtek. A gázmű a fogyasztás ösztönzésére 1886-ban 20 kr-ról 19 kr-ra leszállította az árakat, de áttörést csak az 1890-es évek javuló gazdasági környezete hozott. Az ekkor megvalósított gázüzemi fejlesztések ugrásszerűen megnövelték a termelést, illetve a fogyasztást. Az 1890-es évek elejétől a gázfejlesztés volumene meghaladta az évi 200.000 m 3-t, míg napi lehetséges maximum 1.300 m 3-re nőtt. 1894 és 1899 között - ha csak kis mértékben is -, de visszaesett a termelés. Ennek az volt az oka, hogy a városban megindult az áramszolgáltatás, s a légszeszfogyasztók egy része átállt a villamos világításra. Az 1900-as évek elejének vállalati beruházási ciklusának hatása az 1904. év termelési adatain nem érzékelhető, mert a gázgyár 1902-től elveszítette egyik legnagyobb fo38