Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)

1. szám - ADATTÁK - Rúzsa Károly: A nagysitkei kastély története a XV-XVII. században

tett a 16. század közepétől 1607-ig eltelt idő alatt, amikor nem találunk róla említést. Vagy további erődítéseket hajtottak végre a már meglévő nemesi kúrián a Sitkeyek, esetleg a korabeli terminológia változott meg és erődítései alapján már castelhmmak nevezték a kortársak az épületet. Mindkét változat elképesztő. A megerősítést a török támadások indokolhatják, a terminológia váltását pedig a török elleni védelem céljára épült különféle épületek elnevezése közötti különbség. Valószínűleg csak az elnevezés változhatott meg, az épület maradt ugyan az, mivel ebben az időben a Nagysitkei Sitkey család már nem igazán állt olyan anyagi helyzetben, ami az erődítést fedezni tndta volna. A 16. század elején, Sitkey Gergely idejében volt csak olyan a család helyzete, ami lehetővé tndta tenni egy erődített lakhely építését. A megnevezés változására mutat, hogy 1634-ben újra nemesi lakóháznak nevezték a korábban már castellumként szereplő épületet. Esterházy Miklós nádor előtt Szalay Gábor tiltakozott Sitkey Ádám és Gábor ellen az ő tulajdonában lévő nagysitkei kúria visszafoglalása miatt.~

8 A kastély a 17. században továbbra is csak a családi birtokügyek szereplője maradt. 1609-ben Illésházy István helytartó előtt Sitkey Boldizsár tiltakozott testvére, Gáspár ellen, mert a feleségének Iiosszútóthi Zsuzsannának kívánta eladni egy szőlőjét és a nagysitkei castellumbeli részét.~° 1632-ben a Sitkey család leányági leszármazottai, Jánossy Zsuzsa és Orsolya a Sitkey família nagysitkei castellumában Sitkey Gábort és Sitkey Zsuzsát megintették, mert jobbágysessiókat vettek meg, ehhez pedig nem volt joguk, mivel az a Jánossy lányok birtoka volt.'

i() 1665 februárjában Nádasdy Ferenc országbíró előtt egyezséget kötött egymással a néhai Sitkey Gábor fia György egy részről, Galántai Esterházy Mihály, a felesége Nádasdi Darabos Mária, valamint Nádasdi Darabos László; más részről a Nagysitke, Kissitke, Tokorcs falvakban, Bajt, Nádasd, Battyán, Kanota, Vinár, Véged, Gyűrűs és Hahót prédinmokban szabadon és zálogban lévő jószágokról. Sitkey György úgy döntött, hogy életfogytig tartó járadék fejében átadja Galántai Esterházy Mihálynak, Nádasdi Darabos Máriának és Lászlónak minden birtokát és birtokrészét."

n A Sitkey család birtokait vagy ahogy ekkortól nevezték, a Sitkey-javakat több alkalommal is összeírták Esterházy Mihály fia Dániel részére. Minden ilyen összeírásban szerepel a nagysitkei kastély is.

:tó Annak ellenére, hogy Sitkey György már 1665-ben átadta minden birtokát rokonainak, tovább folytatta az elzálogosításokat és birtokeladásokat. 1672. december 24-én, Sárváron kelt Darabos Gáspár özvegyének Lőrinczfalvi Évának a levele, amelyben közli azt az egyezséget, amelyet Sitkey Gyöggyel kötött. Eszerint Lőrinczfalvi Éva 600 forintért megvette Sitkey Györgytől annak nagysitkei „kastélyos udvarházát".'*

3 Ekkor kiderültek korábbi zálogosítások is. 1685-ben Hollósi Gáspár és Magdolna, a Hollósi családnak kb. 50 évvel korábban Sitkey György' által elzálogosított részeket a nagysitkei kastélyban valamint Sár, Csénye és Bögöt falubeli jobbágytelkeket 900 forintért elzálogosították Sankó Boldizsárnak.** 13