Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2001. (Szombathely, 2001)
2. szám - Bajzik Zsolt: „Utcanév sem jár énnekem..." - Emlékezés az 50 éve meghalt Verebi Végh Gyulára-
hogy 70 vidéki kastélyt vettek igénybe a nevelés és a tanítás szolgálatában. Ez a hír is elkeserítette Végh Gyulát: „Hát ez volna a Régi Ház régóta keresett stílszerű befejezése. Mélységes kétségbeesés fog el ha erre gondolok. Nem tudom. Hogy tudnám elviselni, ha csakugyan elvennék tőlünk otthonunkat, az egyetlen szilárd pontot, amelyen az áradatban állunk. " 88 1949 májusában hosszas előkészületek után 22 főből álló katonai őrsöt szállásoltak be a kastélyba, akikhez még időnként Kőszegről érkező legénység csatlakozott. Ennek ellenére Végh Gyulának nem volt rossz véleménye az új lakókról. 89 A kastélyért való küzdelem azonban tovább folytatódott. Hiába ajánlották fel a községben lévő ingatlanjaikat, hiába voltak a fellebbezések, a hatalom nem kegyelmezett. 1951. május 12-én Pusztai Lajos kőszegi járási tanács vb. elnöke a következőket írta a bozsoki tanács elnökének: „A bozsoki határőrség a jelenlegi elhelyezés szerint a Végh Gyula lakásában van, ahol bent lakik a háztulajdonos és családja is. Ezen azonnal változtatni kell. Felhívom, hogy keressen lakást Végh Gyulának és hívja fel azonnali kiköltözködésre. A helyiségek átadásának 3 nap alatt meg kell történni. F. hó 15-ig jelentse hozzám az átköltöztetés megtörténtét. " 1951. július 21-én a másodfokú döntés szerint is 3 napon belül ki kellett költöznie a házból Végh Gyulának és hozzátartozóinak. Az iratok tanulsága szerint karhatalmi kilakoltatással fenyegették meg a 81 éves nyugalmazott igazgatót. 90 Hogy ekkor mi történt, pontosan a mai napig nem tudjuk. A bozsoki halotti anyakönyv szerint Végh Gyula 1951. július 21-én 2 órakor öngyilkos lett, szíven szúrta magát. Halálesetének körülményei a mai napig nem tisztázódtak, így az sem, hogy miért csak július 31-én jegyezték be a halotti anyakönyvbe a haláleset tényét. 91 JEGYZETEK Földes Ferenc: Veréb község monográfiája. Bp. 1936. 22. p. Végh János (Veréb, 1845. jún. 15. - Bp. 1918. febr. ?.) zeneszerző. Thern Károly és Mosonyi Mihály tanítványa, később bírói pályára lépett. 1881-től 1887-ig a Zeneakadémia alelnöke volt. Magyar életrajzi lexikon 2. köt. Bp. 1969. 980. p. Végh Gyula az édesapja halálát az 1917-es évre teszi! '* Bezerédj Angéla 1847. október 11-én született és 1869. március 29-én kötött házasságot verebi Végh János kúriai bíróval. A házasságkötés dátumát illetően egy nap eltérés tapasztalható Kempelen Béla közlése és a korabeli sajtó ismertetése alapján. Kempelen Béla: A magyar nemes családok. 2. köt. Bp. 1911. 191. p. Végh János fehérmegyei... = Vasmegyei Lapok, 1869. ápr. 4. 3. p. Országos Széchényi Könyvtár (továbbiakban: OSZK) Quarta Hungarica (továbbiakban: QH) 3682. Végh Gyula: Élményeim és véleményeim. 1-2. köt. 8. p. ö OSZK QH 3681. Végh Gyula: Egy régi ház emlékezései. 2. köt. Bp. 1940. 43-44. p. A zene szeretete családi hagyomány volt Vereben. Végh Gyula ükapja, Végh Ignác a verebi kastélyban állandó zenekart tartott, amely a családi levéltárban őrzött partitúrákból, szólamokból kikövetkeztetve a karnaggyal együtt legalább 18-20 tagból alhatott. Roser Ferenc volt a karmester, aki később Bécsben működött. Egy selyemre nyomtatott színlap szerint 16