Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Molnár Mónika: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzatának kiadványai 1990-től 1999-ig

ben jelent meg a mai utcahálózat egykori és mai neveit közzétevő kiadvány.

5 E témakörben sikerült egy használható alapművet készíteni, de további feladat a városi közterek és utcák névadásainak kronologikus kultúrhistóriájának a feldolgozása.

6 Láthatjuk, hogy az első választási cildus lezárultával nem fejeződtek be a már megkezdett kultúrpolitikai törekvések, a második négyéves periódus is továbbvitte, -fejlesztette a részben bejáratott utat, végig szem előtt tartva a régió alapos megismerésre váró, tudománytörténetileg hiteles képét. A rövid, vázlatos áttekintés után szükséges részletesebben is szólnunk a nagyobb jelentőségű kezdeményezésekről. Negyvennégy évnyi szünet után kerülhettek ismét nyilvánosság elé a város történetének feltárását, nagyközönség elé kerülését célul tűző Acta Savariensia kötetek, amelyek formailag az 1943 és 1948 közötti kiadások felépítését követik. A sorozatot még Géfin Gyula indította a 40-es években, amelyet az ötödik könyv megjelenését követően 1950-ben megszüntettek. A rendszerváltást követően a Panniculus Régiségtani Egylet kezdeményezésére és a városi önkormányzat támogatásával folytatódott a várostörténeti művek kiadása. Feiszt György,

7 a sorozat szerkesztője, hiánypótlónak nevezte az ezirányú kutatások publikálását.

8 Az elsőként megjelent, hatos számmal jelzett könyv Géfin Gyulának állít emléket romkerti ásatásairól készített kéziratainak közreadásával. Ezenkívül több kötettel gyarapodott a nyugat-magyarországi városok középkori közgyűlési jegyzőkönyveit bemutató regeszta gyűjtemények sora is. Benczik Gyula és Dominkovits Péter munkái az 1606-tól 1617-ig terjedő időszakot tárják fel. A forráskiadványok, így ezek a regeszta kötetek is, nemcsak a város történetéről közölnek korábban alig vagy egyáltalán nem ismert adatokat, ismertetnek meg a múlttal, hanem felkelthetik történészek, helytörténészek érdeklődését, kutatásra is serkenthetnek. A jegyzőkönyvek szövegében a mezőváros egész élete az olvasó elé tárul. A közigazgatás, a bíráskodás, a korabeli ipar, a város falain belül bonyolódó kereskedelem, hadiesemények, egyházi élet és a polgárok mindennapi élete egyaránt tükröződik a kiadványok lapjain.

9 Savaria korai történetének forrásait közli az Acta Savariensia Tóth Endre és Zágorhidi Czigány Balázs által összeállított kötete, a római kőfeliratok mellett minden olyan forrásszöveget közölnek, amely említi Savariát, de a forrásközlésből a középkori oklevelek sem maradtak ki. A módszeres levéltári kutatómunka hiányában azonban a publikálatlan levéltári anyag tekintetében a gyűjtemény nem teljes. A Hegedűs Ferenc kéziratos hagyatékát feldolgozó Szombathelyi krónika című kötet sem teljességre törekvő. A szerkesztő, Kuntár Lajos a kétezer oldalnyi helytörténeti munkásságot reprezentáló anyagból válogatott. Szintén több évtizednyi kutatómunka eredményeként létrejött kéziratból összeállított mű a Sabaria Franciscana Takács J. Ince tollából. A ferences rend szombathelyi nrűködésének jó hatszáz évét felölelő könyv liturgia-, vallás-, művelődés- és várostörténeti jelentőségű.

10 Kuntár Lajosnak a 85. születésnapja alkalmából 1999-ben volt könyvbemutatója, Az én Szombathelyem címmel. A mű a szerző városhoz kötődő cik65