Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Csáki Pál: Nagy Miklósról - legújabb Jókai-könyve alkalmából

dását, amelynek jegyzetapparátus nélkül is kiadott kötetei számos családi könyvespolcon szinte ldilöngyűjteményként sorakoznak. Szakmai életrajzának viszonylagos teljessége végett említenünk kell még a tanulmányaihoz hasonlóan gondolatgazdag és kitűnő stílusban megírt könyvismertetéseit, kritikáit, valamint aktív részvételét a tudományos közéletben: hazai és külföldi konferenciákon tartott előadásokat, az irodalomtörténeti, elméleti vitákban kifejtett véleményét ma már mindenki fenntartás nélkül elfogadhatja. A Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak évtizedeken át vezetőségi tagja, több mint tíz év óta az alelnöki tisztséget tölti be. Munkásságáért szakmai kitüntetésekben részesült, 1984-ben a Toldy Ferenc emlékérmet kapta, 1994-ben pedig a Komlós Aladár-díjat. A hatvanas években a Jókai-monográfia megírását az irodalmi élet két szektorában is egyidejííleg jelentkező igény sürgette: egyik oldalon a szaktudomány, a másik részről a közönség szempontja. Zsigmond Ferenc átfogó, máig nélkülözhetetlen tudományos munkája a húszas évek első felében jelent meg,

15 és a közben eltelt negyven év alatt a Jókai-kutatás újabb adalékokkal gyarapodott, az értékelés nézőpontja változott, és az akkori tudománypolitika kívánalmai is új összegezésre irányultak. Ugyanakkor - még a televíziózás elterjedését megelőző időszakban, a közönség körében Jókai regényei ismét nagymérvű népszerűséget értek el - az abszolutizmus kora, a századforduló évtizedei után immár harmadszor nevelt közönséget a magyar irodalomnak. Egyazon évben, 1968-ban jelent meg életművéről két monografikus feldolgozás, Lengyel Dénes kismonográfiája

16 az isméretterjesztés igényével készült, Nagy Miklós könyvében a tudományos szempontok érvényesültek.

17 Kétkötetesre tervezett nn'íve a szó könyvészeti értelmében nem monográfia, mert nem volt célja, hogy Jókai teljes életművével foglalkozzék - ezt a munkát végső alapossággal úgyis csak a kritikai kiadás viszonylagos teljességével lehet majd elvégezni - az életrajzi mozzanatokkal is csak olyan mértékben foglalkozik, amennyire a tárgyalt művek megértéséhez föltétlenül szükséges, nem tervezte az író utóéletének bemutatását, inkább fejlődésrajznak tekinthetjük, és ebben a műfajban Horváth János Petőfi-könyvének mintájára íródott.

18 A regényeket elemzi az 1868-as korszakváltó időpontig, sajnálatos hiánya a Jókai-irodalomnak, hogy folytatása nem készült el, ám a megjelent kötet is alapvető ismeretekkel gazdagította a szakirodalmat. A Jókairól írt későbbi értekezéseivel, részletkérdések tisztázásával, mint a kezdés-befejezés sajátosságai a novellákban, vagy az onomasztika eszközeit használva az írói névadás jellegzetességeinek feltárása, és nem utolsó sorban kismonográfiáival az író későbbi pályaszakaszáról is kiegészítette ismereteinket. Az 1975-ben megjelent könyvében

19 hivatott értője és alapos tudású tolmácsolója azoknak az értékeknek, amelyek klasszikus írónk műveiben hozzáértő magyarázat nélkül rejtve maradnának 20 Az 1999-ben kiadott második Idsmonográfiája valóban hiányt pótol, mert csaknem 25 éve nem adtak ld könyvet Jókairól, holott az iskolai oktatás szükséglete is indokolta volna, és miíveinek megjelentetése ma sem lehet rossz üzlet, amint egy nemrég közrebocsátott sorozat bizonyítja. Nagy Miidós legújabb könyve a közel félévszázados kutatói pálya eredményeinek rövid összegezése. Terjedelménél fogva az ismeretterjesztésnél nem sokkal többre vállalkozhat, ám tital az utóbbi évek tudományos eredményeire, ldj elöli a 62