Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Nagy Miklós Mihály: Almásy László és a magyar katonautazók. - Jegyzetek Al-másy László Rommel seregénél Libyában című könyvének új kiadásához -

NAGY MIKLÓS MIHÁLY ALMÁSY LÁSZLÓ ÉS A MAGYAR KATONAUTAZÓK - JEGYZETEK ALMÁSY LÁSZLÓ ROMMEL SEREGÉNÉL LIBYÁBAN CÍMŰ KÖNYVÉNEK ÚJ KIADÁSÁHOZ Almásy László, évszázadunk világhírű földrajzi utazója az elmúlt évtizedben talán a legismertebb magyar felfedező lett.

1 Sikerét, népszerűségété angol beteg

2 címmel, 1997-től vetített mozifilm mellett, minden bizonnyal egykori útleírásainak is köszönheti, hiszen ezek napjainkban is közkedvelt olvasmányok. Bizonyítéka ennek, hogy 1994-ben vadászélményeiből már adtak ki válogatást,

3 1999 tavaszán pedig a Dénes Natur Műhely gondozásában újból napvilágot látott a Rommel seregénél Libyában

4 című háborús emlékirata. A mai magyar könyvkiadásban uralkodó állapotokat jellemzi, hogy Almásy sokkal jelentősebb, sokkal fontosabb litleírásai közül - nyilván üzleti megfontolásokból - a Rommel-kötet megjelentetése mellett döntött a kiadó, akaratlanul is fokozva ezzel az Almásy személyéhez kötődő hamis legendákat. Az átlagos, a nemzetközi és a magyar geográfia történetében kevésbé jártas olvasó feltehetően a legendás tábornok, Erwin Rommel és az amerikai filmnek köszönhetően még misztikusabbnak tűnő Almásy László alakja miatt veszi kézbe a könyvet, ami 1943-ban főleg propaganda célokból született. Pedig e háborús emlékirat nem önmagában, nem a két izgalmas történelmi személy miatt érdekes, hanem amiatt a társadalmi, tudományos közeg miatt, amelyben létrejött, de leginkább az 1849 után egyre intenzívebbé váló magyar katonai utazástörténet fejlődési folyamatában érdemel figyelmet, amelynek egyben sajátos darabja is. MAGYAR KATONAUTAZÓK A világlátó magyar katona típusa -jóllehet a korábbi évszázadokban is voltak ilyenek - nemzeti történelmünk két elveszített szabadságharcát követő emigrációjával vált önálló jelenséggé. Először, amikor 1711 után, a Rákóczi-szabadságharcot követő évtizedekben Európa nyugati államainak hadseregeiben tömegesen jelent meg a magyar katona, és ezáltal egy, ott kevésbé ismert fegyvernem, a huszárság szerveződött intézménnyé. A második nagy hullám az 1849-et követő magyar katonai emigrációhoz kapcsolódott, amikor újból magyar katonák tömegei kényszerültek elhagyni hazájukat és távoli kontinenseken, idegen vidékeken kezdeni új életet. A két emigrációs hullám között, azonban - az őket elválasztó másfél évszázad mellett - a nagy különbség minden bizonnyal abban rejlett, hogy míg a 18. század külföldi hadseregeibe 46