Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. III. rész. - Érett historizmus és szecesszió -

Kriesch Aladárnál és több más alkotónál. Feltehetően ebben az esetben is mintakönyv használata állhat a háttérben, vagy egyéb inspiráló tényező. 1912 körül készültek az Eredics-mauzóleiimtól jobbra álló fali síremlékek. Itt főleg a Gazdag család kriptájának vasrácsa és a fekete gránit felirattábla aranyozott betűi, valamint a bevésett Madonna-kép emlékeztet a kor legendás stílusirányzatára. A szomszéd monumentumok (Stolzer, Hodászy Ignác (fi 912)) is felmutatnak néhány elmosódott szecessziós megoldást, de itt az eklektika is kísért. A Hodászy sír mészkő-feketegránit architektúrája igényes, tömbszerű oromzatát - amelyen a család címere még kivehető - két dór oszlop tartja. Sajnos, vandál fiatalok már évekkel ezelőtt darabokra törték a gránitkeresztet. A keretet kis pillérek erősítik, a gránit sírlap gyémántmetszés formájú. Fali síremléknek parádés a Gálost családé is, közvetlenül a Kerner-mauzóleumtól balra. Feltehetően az 1. világháború alatt, vagy közvetlenül utána, a család hősi halottjának készülhetett.

18 Stílusán mintha rendkívül távolról a Lechner-kör, a „magyaros" tendenciák hatása érződne. Ez főleg az ívelt oromzaton figyelhető meg, de az íves oldalfalak, valamint az „A" és „Q" jeleit hordozó szélső pillérek formálásában is kifejezésre jut. Sajnos, az oromzatot megtámasztó két, gyönyörű vöröses gránitoszlop közül az egyik kiesett. Néhány éve még a Temetkezési Vállalatnál volt, mai helyét nem tudom. Az oszlopok közt fekete gránitlap őrzi a hős hadapród emlékét, de a terjedelmes kriptában többen is nyugszanak Gálosi Miklóson kívül. Jópár munkán érződik még a szecesszió dekoratív és részben geometrizáló hatása. Ilyen Tóth Lajos (fl910) nyughelye, közvetlenül Vidor Ignác mellett balra (B/7-es parcella, keleti fal), ahol a tömbszerű, görögkereszttel ékített pillérek és a középrész faragott Krisztus-feje képviseli hitelesen és megkérdőjelezhetetlenül a századelő karakterét.

19 (17. kép) Hasonló jellemzőket mutat több falisír is, amelyeken érezhető a szándék az eklektikus részletformáktól való szabadulásra. Feltűnően lapos felületek, enyhe ívek vallanak erre a törekvésre és a historisztikus díszítőelemek egyikének-másikának „szecesszióssá" redukálása. így lesz a pilaszterek kannelúrájából három függőleges vájat, amelyek közül rendszerint a középső a leghosszabb. Általában az oldalpillérek felső harmadában látható ez a motívum, de nemcsak síremlékeken, hanem épületeken, asztalos, ötvös, sőt textilmunkákon is előfordul. Ilyen kripta-architektúrát láthatunk a B/7-es és C/8-es parcellák határán álló elválasztó falnak, az előbbi terület felé eső oldalán. Mivel a fal, amelyhez erősítve van romos, ezért bármikor összedőlhet. Ezen a névtelen példán kívül, hasonló megoldások jelentkeznek a temető keleti fala mentén is. Az egyik kripta - az íves lezárású, oldalait szintén íves végződésű pillérekkel megerősítő - szerkezete a B/8-as parcella magasságában, nagyon hasonló az előbb tárgyalthoz. A tanulmány jelen részét azzal zárom, hogy újra hangsúlyozom: lehetne a feldolgozott stíluskörökből további példákat is említeni, hiszen a Cl l-es parcella apácasírjának szép feszületén is szecessziós betűjelek voltak, amint azt Bonczó István 1988-ban készült felvételén (17. kép) látható. Jelen tudo39