Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Kiss Mária: Kozár Mária: Felsőszölnök

KOZÁR MÁRIA: FELSŐSZÖLNÖK. Szerk. Gyurácz Ferenc. H. n.. i-OÜO. 164 p., ill. (Száz magyar falu könyvesháza) A millenniumi „Száz magyar falu könyvesháza" című sorozatban, a Vas megyében kiválasztott hat község közül másodiknak Felsőszölnökről készült monográfia jelent meg. Szerzője Mukicsné Kozár Mária. A sorozat szerkesztőbizottsága olyan települések történetének kutatását, elkészítését javasolta, olyan falvakra esett választása, amelyek közelében fontos események történtek, vag}- területén neves személy született, működött. Felsőszölnök a szerkesztői kívánalmaknak több szempontból is megfelel. Közelében zajlott le 1664-ben a szentgotthárdi csata a török és magyar seregek között. A falu lelkipásztoraként működött közel negyven esztendeig Felsőszölnökön a tudós Kossits József, akinek emlékét nemcsak a temetőben gondosan ápolt síremlék őrzi, hanem a róla elnevezett általános iskola is. Nem utolsó sorban jelentősége van annak is, hogy nemzetiségi település, lakóinak nagy része szlovén anyanyelvű. A szerző személyének kiválasztása is szerencsés volt. Kozár Mária a szlovén nemzetiségi kisebbséghez tartozik. Felsőszölnökön nevelkedett, bár nem itt született. Erős kötelék fűzi a faluhoz: rokonsága, neveltetése és anyanyelve. A település alapos ismerete, kötődése annak földjéhez, lakóihoz, biztosíték volt arra, hogy a falumonográfia elkészítése jó, megfelelő szerzőre talált. A kötet felépítését, szerkezetét, a szerkesztői instrukciókon kívül meghatározta a fellelhető forrásanyag. A három ország - Ausztria, Szlovénia és Magyarország - határának találkozásánál fekvő Felsőszölnök történetének forrásai három ország levéltáraiban találhatók. Kozár Mária nemcsak az elérhető eredeti forrásokat kutatta fel, hanem az egyes országokban publikált tanulmányokat is hasznosította. Erre a felsorolt irodalomjegyzék is utal. Talán a középkor történetének olvasásakor vetődik fel az olvasóban a kérdés, vajon osztrák, vagy más külföldi ciszter rendi levéltár nem rejthet-e Felsőszölnököt is említő oklevelet? A falu településföldrajzának leírásánál a szerző utal arra, hogy a föld gondos megművelése ellenére is gyenge termést hoz. A megélhetéshez kevés volt a földből származó jövedelem, ezért kényszerültek az itt lakók idénymunkákra, és kerestek jobb megélhetést a tengeren túl, Amerikában. A természettel folytatott küzdelemmel az olvasó többször is találkozik a könyv lapjain. A kötet legsikerültebb fejezetei éppen a megélhetésért vívott küzdelemhez kapcsolódnak: a művelődési módok ismertetése, a népesség életmódjának, szokásainak bemutatása. A szerző etnológus. Ez a tény a népszokások leírásánál mutatkozik meg, bizonyítva, hogy kitűnően ismeri Felsőszölnök szellemi és tárgyi néprajzát. Az egyes fejezetekben is elrejt, beiktat egy-egy mondát, vagy népdal néhány verssorát, olyanokat, amelyek szorosan kapcsolódnak a témához. (Dobra uradalma c. fejezetben Szent Bernátról szóló szlo85