Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
4. szám - KÖNYVESPOLC - Kalocsai Péter: Történelmi és művészeti antológia Kőszegről
„A Szent Márton-év kapcsán" (2. köt. 104-109. p.) értékes írása. Tartalmilag valóban nagyon széles skálát tükröznek a publikációk, valamennyi bemutatására e recenzió keretében nincs mód. Ezért csak néhányról szólnék. Ilon Gábor a Berzsenyi Dániel Főiskola Történelem Tanszékének régésztechnikus hallgatóinak a munkájára is építve, a kőszegi Gyöngyös-völgye neolit-, réz-, bronz-, római, népvándorlás- és magyar középkori archeológiai leleteiről tudósít számos illusztrációval, pontos hivatkozásokkal (3. köt. 2231. p.). Érdekes olvasmány Bakay Koméi a Felsővár - Okőszeg - Oház történetéről, régészeti feltárásáról több illusztrációval ellátott, jegyzetek nélküli írása (1. köt. 8-13. p.). A témához kapcsolódóan az óházi millenniumi emlékmű újjáépítésének kísérletét példaértékű jegyzetapparátussal Söptei Imre tollából olvashatjuk ugyanezen kötet 20-29. oldalán. A középkori várostörténettel foglalkozók érdeklődésére tarthat számot Holl Imre tanulmánya, amelyben a középkori Kőszeg városalapítását, annak okait, a városalaprajzot és a városi vár alaprajzát vizsgálta a vonatkozó európai fejlődési irányokhoz viszonyítva. A hivatkozásokkal és több ábrával ellátott írás a 3. kötetben olvasható (14-21. p.). Bariska István a kőszegi Szent Jakabtemplom középkori oltárképeiről értekezik s a korábbi feltételezéseket cáfolja )T A híres kőszegi falképcsoport titkaihoz" című munkájában (1. köt. 31-49. p.). Kőszeg Mária Terézia korabeli gazdaságáról, politikai és kulturális életéről Szővényi Istvántól olvashatunk egy, korábban már a Savaria Nyári Egyetemen elhangzott írást a 3. kötetben (33- 39. p.). A számos 1848/49-es forradalom és szabadságharccal foglalkozó publikáció közül, Kőszeg kiváló tudósának Chernél Kálmánnak, aki a szóban forgó események résztvevője és szemtanúja is volt, a témához kapcsolódó írásait emelem ki, amelyeket Kappel János tett közzé. Az illusztrációkkal és pontos jegyzetekkel ellátott mű a 2. kötetben található (22-41. p.). A város híres szőlő- és borkultúrájáról Szővényi Ernő ,/1 kőszegi bor üzenete" című, hivatkozásokkal ellátott munkája ad információkat (2. köt. 158-168. p.). Még hosszasan lehetne sorolni a különböző növénytani, közlekedés-, sport-, sajtó-, civil szervezettörténeti stb. érdekes és Kőszeg helytörténetét, honismeretét gazdagító tanulmányokat. A köteteket művészi alkotások sora teszi színesebbé. Olvashatunk regényrészletet pl. Kristóf Attilától (2. köt. 99. p.), verseket Czethoffer Csabától (1. köt. 143. p.), Devecsery Lászlótól (1. köt. 173. p.), gyönyörködhetünk grafikákban Morvay Lászlótól (2. köt. 43. p.), rajzokban Brigovich Lajostól (2. köt. 84., 102. p.) és az egykori Kőszegi rajziskola növendékeitől (3. köt.), valamint korabeli képeslapokban. (Teljesség igénye nélküli felsorolás!) A művekben vitatható megállapításokkal is találkozhatunk. Pl. Tóth Sándornak „Bencések, jezsuiták, piaristák a kőszegi gimnázium élén" című tanulmányában, mely szerint gróf Sigray Jakabot yy A nemesi rendi szabadság féltése vitte a jakobinusok táborába." (3. köt. 77. p.), vagy „egy iskolai tanév életét jegyzőkönyvekből, irattári, levéltári dokumentumokból a későbbiekben megismerni, reprodukálni nem lehet. Csak az iskolai évkönyvek képesek arra, ... " (3. köt. 82. p.). 83
