Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Katona Csaba: Vas vármegyei fürdővendégek Balatonfüreden, 1840-1918

1872-ben érthetetlenül alacsony a szombathelyi vendégek száma: a statisztika szerint kettő, azonban ha a fürdőlistán szereplő névre tekintünk, kiderül, hogy ez a kettő is valójában egy: Nagy Jenő ügyvéd nevét olvashatjuk a listán, július 12-én és augusztus 17-én egyaránt. A derék ügyvéd igencsak kedvelhette a füredi nyarat. 1884 nyara Szombathelyről már 15 név szerint isméit vendéget talált Füreden, ebben az évben különösen az éllelmiségiek száma volt magas. Itt üdült a Pick család két tagja, Pick Gyula ügyvéd és Pick Inna magányzóné is. Szombathely értelmiségének egy másik jelese, Dallos József, mint titkár került fel a listára, Edelmann Sebő pedig tanárként jelentkezett be. Egy, vélhetően bálba készülő, baráti társaság érkezését is tetten érhetjük a fürdőlista segítségével. Ugyanazon a napon, július 26-án, az Anna-bál napján szállt meg a füredi Nagyvendéglőben öt szombathelyi illetőségű földbirtokos: Szakács Manó, Földessy János, Serényi Kálmán, Friedenszky Kálmán és Sárffy Károly. Rajtuk kívül két ügyvéd és egy törvényszéki bíró nyaralt ebben az évben a Balatonnál, valamint a különféle hivatalnokok közül egy vasúti tiszt, egy írnok és egy bizonyos Drahovics Miidós, akinek neve mögött csupán ez olvasható: hivatalnok. 1908-ban - feltételezhetően a megyeszékhelyen több mint száz áldozatot követelő tífuszjárvány*

1 miatt - alacsony a szombathelyiek száma. Csak Iiorváth András és Lex József állami vízmestereket ismerjük név szerint az azévi négy vendég közül. 1916-ban ismét 20 fölött volt a vasi megyeszékhelyről érkezők száma (név szerint 12-t ismerünk), s bár épp ebben az évben nyaralt Füreden Szombathely korabeli társadalmának egyik legismertebb alakja, Rhorer Ödön - a lista szerint ügyész -, valamint egy-egy ügyvéd és orvosné, továbbá egy gazdasági tanfelügyelő, leginkább a kereskedőréteg képviselte Szombathely lakosságát Füreden. A szombathelyi fürdővendégek tekintélyes hányada a városi kereskedők soraiból került ki. Ismerve a füredi fürdőnek a vizsgált időszak egészében igen magas árait, valószínűsíthető, hogy ezek többsége a Füreden egyébként is szép számmal időző módosabb kereskedők táborát gyarapította. Úgyszintén markánsan képviseltette magát Füreden a szombathelyi szellemi-értelmiségi elit, amelynél a biztos anyagi háttér mellett mentális igények is fokozottan közrejátszhattak a fürdőlátogatásban. Fenti tételek igazságát a legkézenfekvőbb oly módon bizonyítani, hogy - akik esetében ez lehetséges -, megkíséreljük megvizsgálni, milyen szerepet töltöttek be a Füreden időzök Szombathely életében, ezáltal is kontrollálva a fürdőlisták nem feltétlenül megbízható adatsorát.

22 A két réteg közül a - jelentős részben a zsidóság soraiba tartozó - kereskedők anyagi vagy mentális viszonyait valamivel nehezebb feltérképezni, mivel ők a város közéletében ritkábban vállaltak szerepet. Közülük Auer Károlyné esetében megállapítható, hogy 1896-ig vendéglőt üzemeltetett a városban.

23 Aumüller Antalról azt tudjuk, hogy lisztkereskedőként, illetve pékként volt iparengedélye.

24 Ezek az adatok önmagukban ugyan nem sokat árulnak el, azonban, amint arra fentebb már céloztunk, a füredi fürdő borsos árai stabil anyagi hátteret feltételeznek. A zsidóság szemében a fürdő vonzerejét az is növelte, hogy Füreden külön izraelita vendéglő állt és tudjuk, hogy már az 1820-as 62