Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Orbán Róbert: „Őrségi falvak" Somogyban. - Adatok az őrségiek Somogyba településéhez a XVIII. század elején -

János, aki az 1800-as évek elején lelkész volt a faluban - fogalmazott, „kiveretett a faluból".*

5 Fellebeztek a helytartó tanácshoz, földesurukhoz pedig panasszal fordultak. Hiába állt melléjük az akkor már idős Orczy István, a szabad vallásgyakorlást nem tudta részükre kijárni. Tóth János feljegyzéseiből ismerjük Orczy István báró érdekükben írt levelének*" egy részletét: „Presentibus adom tudására mindeneknek, az kiknek illik, hogy én midőn Orczy nevű Nemes Somogy V[ár] Megyében lévő Praediomot megh akarván szállítani NfemesJ V[cir] Megyének, nem külömben akkori Mféltóságos] Feő Ispány Uramnak hírével, Helvetica Confession lévő személyekkel, oly conditióval szállitottam meg hogy megh szaporodván, egy Mestert, harangot magoknak tarthassanak, a' mint is ezen törvényből adatott szabados akaratomat továbbra is confirmálván, mind eddig Földes Úri authoritásombúl kiadatott engedelemből egy Mestert tartottak, s - harangval is üdő szerént éltek, most mindazonáltal nem tudom mi okbúl nem régiben elltiltattak, Földes Uri Authoritásomnak s - hazánk élő Törvényeinek csorbításával. Mivel pedig megh szállásnak alkalmatosságával Orczy Jobbágyimnak tett igéretemet s - által Földes Uri Authoritásomnak Jussát megh akarom tartani, tudtára adom mindeneknek, hogy emiitett Orczy Lakosokat mind addigh, miglen az Nfemes] Ország Közönséges Gyűlése más rendelést nem tészen, általam kiadatott szabadságban eddig usuált exercitiumval egyetemben megtartani kívánom. A'mint is minden renden lévő Uraimékat requirállom. emiitett Jobbágyimat ne háborgassák, in Casu contrario reserválok magamnak szabadságot a' háborgatás által okoztatandó káromnak meg orvoslására. Datum Tama Orss die 26a January 1746. L[ocus] Sfigilli] Báró Orczy István, mfaga] kfezével]" 1747-ben elrendelték templomuk lerombolását. Az új, ma is álló templomuk csak a türelmi rendelet után, 1787-ben az Orczi Lőrinc által adott telken épülhetett fel. 1776-ban Orciban 260 református és 6 evangélikus élt. Katolikus egy sem.*

7 Abban az időben az orciak szoros kapcsolatot tartottak a szintén az Őrségből, az egykori hazájukkal szomszédos falvakból érkezett magyaratádiakkal és patalomiakkal is. Az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején az orci református lelkész keresztelte vag}' szükség esetén temette a toponári evangélikusakat. Toponár ugyan nem néptelenedett el teljesen a hódoltság után, de ide is jött néhány evangélikus család az Őrséggel szomszédos Vendvidékről, Peszkóc (másik nevén Petőfa, ma: Peskovci, Szlovénia) és Ottóc (másik nevén Ottóháza, ma Otovci, Szlovénia) környékéről. A Szmodis, Fiiszár, Leposa és Peszkóci családok a teljesen magyar környezetben egy-két évtized alatt gyorsan elmagyarosodtak. Magyaratád A török idők végére teljesen elnéptelenedett Magyaratád 1721-től települt be újra.*

8 Az 1727-ben készült tizedösszeírás*

9 az alábbi neveket említi: Harsányi István, Tóth (Tooth) István, Horváth István, Kovács István, Dömötör 38