Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

4. szám - ADATTÁR - Orbán Róbert: „Őrségi falvak" Somogyban. - Adatok az őrségiek Somogyba településéhez a XVIII. század elején -

- Név szerint nem ismerjük a Kercáról elszökötteket, de tudjuk, hogy a falu jobbágyainak csaknem fele, 13-ból 6, egyetlen éjszaka alatt szökött el. - Szattáról, ahol 11, Senyeházáról, ahol 17, Kotormányból, ahol 10, Kapornakról, ahol 9, Szomorócról, ahol 12 és Bükaljáról, ahol 14 jobbágyporta volt, az elszököttek számáról az adóösszeírásban nem találunk adatokat. Más forrásokban azonban felbiikkannak az ezekről a településekről elszököttek nevei is. Nagyjából 70-80 családra tehetjük az ezen időszakban, tehát 1733 és 1736 között, az Őrség 18 falujából elköltözőitek számát. Ez az Őrség lakosságának közel egyharmada, körülbelül négy átlagos nagyságú őrségi falu! Mindössze egy emberről tudunk, a szentpéteri Baksa Mihályról, aki még ezekben az években vissza is tért.

23 Természetesen nemcsak a szűkebben vett Örségből szöktek, hanem a szomszédos területekről, így például Domonkosfáról, Szombatfáról, Velemérről, Szentgyörgyvölgy környékéről és az evangélikus vend falvakból is. A szökések nagy része ugyan a fenti időszakra esett, de a későbbi években is találunk adatokat az őrségiek elköltözésére. A szökések nagy száma miatt a vármegye is vizsgálatot indított. A csákányi várban lefolytatott vizsgálat

24 során az alábbi tanúkat hallgatták meg: Szomorócról Czigán Györgyöt;

25 Hódosról Ábrahám Ferencet és Könye Ferencet; Szatáról Györké Istvánt; Nagyrákosról Jenessé Istvánt;

20 Kisrákosról Fodor István és Szabó Jánost; Őriszentpéterről Szabó Jánost, ifjabb Siska Istvánt és Kosa Györgyöt; Szalafőről Tamaskó Jánost és Laczó Györgyöt; Pankaszról Németh Györgyöt; Ispánkról Bata János szabadost és Tolvaj Gergelyt; Nagyrákosról Kovács Bálintot; Bajánházáról Ferincz Ferencet; Senyeházáról Szakái Jánost. A kihallgatóttak egybehangzóan mind azt vallották, hogy a szökések oka a templomok elfoglalása, a prédikátorok elűzése, a „militia súlyos quartélyozásá" és a „nagy portio fizetés" volt. A tanúvallomásokból azt is megtudjuk, hogy nemcsak jobbágyok szöktek el, hanem szabadosok is. A zalai, somogyi és Veszprém megyei adatok mellett források szólnak arról, hogy a Tolna megyei Lápafőn telepedtek le az Őrségből származó Bajánok,

27 Hajdúszoboszlón és Tökön a senyeházi Csippányok

28 vagy például az Abaúj vármegyei Felsőfügeden a nagyrákosi Nemes család.

29 ŐRSÉGIEK SOMOGYBAN Az alábbiakban három somogyi faluba - Orci, Magyaratád, Patalom - költözött őrségiekkel foglalkozunk részletesebben. További négy település - Inke, Vese, Gige, Somogyszil - 18. századi lakosságának jelentős részét is őrségi származásúnak tartjuk, de esetükben kutatásainknak még a kezdetén tartunk, így ebben a tanulmányban csak a rájuk vonatkozó fontosabb megállapításainkat tesszük közzé. 35