Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)
4. szám - ADATTÁR - Vértes Ernő: Csillagászattörténeti kutatások Vas megyében
hogy a kutatás és adatgyűjtés a legldsebb ráfordítással, hatékonyan, csak megyénként, és csak a helyi honismereti kutatók, csillagászathoz is értő szakemberek bevonásával végezhető el. E felismerés és szándék hozta létre az 1963-ben megalakult, a honi amatőrcsillagászati mozgalom kereteiben a csillagászattörténet kutatást felvállaló Csillagászati Adatgyűjtő Csoportokat, amelyek többé-kevésbé egységes elvek és szakmai koncepció alapján láttak hozzá a feladat megoldásához. 9 A mozgalommá terebélyesedett kezdeményezés résztvevői - országosan mintegy 100 fő - kétévenként szervezett konferenciákon vitatták meg az aktuális teendőket és az elért eredményeket. Az eddigi fontosabb konferenciák helyszínei: Esztergom, Eger, Pápa, Salgótarján, Pécs, Kiskunhalas, Szombathely. Ez utóbbi, 1993-ban, egyidőben zajlott az ugyan csak Szombathelyen megrendezett Nemzetközi Napóra Szimpozionnal, amelyen a népes hallgatóság Európa nyolc országából, elismeréssel szólt a Vas megyei csillagászattörténeti kutatás eredményeiről. E bevezető után, az alábbiakban szeretnénk felvázolni Vas megye csillagászattörténetét, az eddigi kutatások legfontosabb eredményeit, illetve áttekinteni a további teendőket. A HERÉNYI ASZTROFIZIKAI OBSZERVATÓRIUM Vas megye azon kevés megye közé tartozik, amely egy 19. századi alapítású, kisebb megszakításokkal folyamatosan működő, önálló csillagászati kutató obszervatóriummal büszkélkedhet. 1() Az 1881-ben, Gothard Jenő és Gothard Sándor földbirtokosok által alapított intézmény múltját kutató tudománytörténészek viszonylag könnyű helyzetben vannak. Az obszervatórium magalapításától az alapító korai - 1909ben bekövetkezett - haláláig a leghitelesebb személytől, Gothard Jenőtől mintegy 170 kisebb nagyobb publikáció maradt fenn. Ezek közül is kiemelkedik az eredeti, kézzel írott megfigyelési naplója, 11 valamint az 1884-ben német nyelven megjelent „Megfigyelések a Herényi Asztrofizikai Obszervatóriumban" című kötete, amely összefoglalja az intézet létrehozásának körülményeit, hitelesen leírja az épületeket, a műszereket és a berendezéseket, rávilágít az intézetben végzett tudományos program okára és céljára, felsorolja a csillagvizsgáló - szakmai szempontból legaktívabbnak és legeredményesebbnek tekinthető - első négy évében elért eredményeit. 12 Nem különben fontos körülmény, hogy az alapítókról, az intézményről, valamint eredményeiről 1879 és 1909 között további mintegy 180 ismertető, méltató írás jelent meg a hazai és a nemzetközi sajtóban. 1 '* Az obszervatórium 27 évi működésének elismerésére mi sem jellemzőbb, mint hogy 1909 és 1990 között további mintegy 200 jelentősebb publikáció méltatja az asztrofizika, a csillagászati fotográfia, a csillagászati műszertervezés és fejlesztés terén elért eredményeket. 1 * Az obszervatórium legfontosabb eredményeinek első tudományos igényű méltatását már korán, 1909-ben elvégezték a kortársak: Konkoly Thege Miidós 16