Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Zsiga Tibor: A Szent Korona Vas megyében

amelyet három lakattal látott el. Ezt további őrzési biztosításnak szánta a Szent Korona őrzésében, az esetleges váratlan viszontagságok közepette. Ilyen előkészületek után a Szent Korona, a hozzákapcsolódó jelvényekkel - a palást, a jogar, az országalma, a kard - és a „Szent Jobb" 1945. március 27-én a késő esti órákban, 22 óra körüli időben, Kőszegről indulva hagyta el Magyarország területét. Az első megálló Mürzsteg volt, amelyet aztán számos követett. A Szent Korona sok-sok viszontagság közepette, veszély után - amely története napjainkra eléggé feltárt - csak 33 év múlva, 1978. január 5-én érkezett vissza Magyarországra az Egyesült Államokból, hogy a hivatalos átadás után mindenki számára újra látható legyen, ahogy azt a visszaadási feltételek is tartalmazták. A koronaőrség Vály alezredessel Kőszegen maradt része is hamarosan elindult - a korábban Horthy kormányzó kizárólagos használatában álló - „Túrán" vonaton Ausztria felé, hogy ott Pajtás ezredessel lévőkkel ismét egyesüljön. A „Túrán" különvonat szállította Magyarország aranykészletét. Az események után ide kívánkozó kérdés, miért vitette ki Szálasi „nemzetvezető" Magyarország teriiletérői a Szent Koronát? Ezt a kérdést mi előttünk sokkal korábban, már 1944- májusában feltette neki az Egyesült Államok hírszerző szervezetének magyar származású tisztje is. Szálasi kihallgatása során erre a kérdésre azt felelte: „... Magyarországon a Szent Korona és az államfő elválaszthatatlanok egymástól."*

0 A kijelentése beteges gondolkodásra vallott az adott körülmények között. Egyéb forrásokból is ismert, hogy Szálasi a kezdettől fogva, miután a hatalmat erőszakkal magához ragadta, görcsösen ragaszkodott a Szent Koronához. Még azt is elképzelte, hogy a vele szövetséges Németországban helyezteti el. Ennek érdekében felkérte Edmund Veesenmayert, Hitler magyarországi megbízottját, tudakolja meg, hogy adnának-e menedékhelyet a Szent Koronának és a hozzá tartozó jelvényeknek? Az elhelyezésnél csupán azt a feltételt kötötte ki, hogy „ahová ezek a jelvények kerülnek, területenkívüliséget élvezzenek, s a magyar testőrség (tehát nem a koronaőrség - kiemelés: Zs. T.) tagjai vigyázhassanak reájuk, magyar tiszttel az élükön".

41 A német kormány Szálasi kérését elvileg elfogadta, de megvalósításra szerencsére már nem volt lehetősége. EPILÓGUS A magyar államiság 1000. év fordulója tiszteletére rendezett ünnepség-sorozat részeként az országgyűlés megtárgyalta az államalapítás emlékének megörökítését és a Szent Koronával összefüggő aktuális kérdéseket. Az országgyűlés a törvényjavaslatot 1999. december 21-ei ülésén 226 igenlő és 65 nemleges szavazattal fogadta el, amelyet a 2000. évi I. törvénnyel hirdettek ki.

42 A törvény rendelkezései folytán a Szent Koronát az 1978. január 7-ei őrzési helyéről, a Magyar Nemzeti Múzeumból a parlament kupolacsarnokába helyezték át 2000. január l-jén. Bizonyos mértékig újraélesztették a Szent Koronához kapcsolódó intézményeket is. A korábban 2 főből álló, koronaőrökhöz tartozó feladatok ellátására létrejött a „Szent Korona Testület", 5 fő83