Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. III. rész. - Érett historizmus és szecesszió -

TORJÁT VALTER NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A SZOMBATHELYI SZENT MÁRTON ÚTI TEMETŐ SÍRKÖVEIRŐL ÉS SÍRÉPÍTMÉNYEIRŐL. III. RÉSZ - ÉRETT HISTORIZMUS ÉS SZECESSZIÓ Sokan és sokféle módon próbálták rendszerezni a historizmus korszakának periódusait. Érdekes az a megközelítés, amellyel Georg Himmelheber próbálkozott.

1 A német bútortörténeti kutatás jelese a historizmus „romantikus", „kísérleti" és „dogmatikus" fázisait különítette el. Az első két korszakban főleg az asszociatív elemek, majd a szabad stíluskombinációk voltak a főszereplők. A „dogmatikus" historizmus esetében a történelmi - gótikus, reneszánsz, barokk - formáknak már jóval pontosabb értelmezése jelentkezett, főként az 1870-es évektől. Ennek oka elsősorban a művészettörténeti kutatások rohamos fejlődésében és az iparművészetre, építészetre, valamint - részben - a képzőművészetre gyakorolt hatásában keresendő. Úgy tűnik, hogy eddigi elemzéseimben az első két periódus sírkőanyagát vettem számba, már ami a historizmust illeti, azonban nehezen szétválasztható jelenségekről van szó. Ezért úgy árnyalnám a kérdést, hogy most az „érettebb" korszak emlékei következnek, s ez nagyjából fedni fogja a Himmelheber-féle „dogmatikus" historizmus fogalmát. Bár a 19. század utolsó negyedében is továbbéltek a korábbi megoldások, esetleg némi módosulással, de a síremlékművészetben (is) uralkodóvá váltak a reneszánsz és részben barokk mííformák. Az ilyen, illetve későbbi típusú faragványok és öntvények alkotják a régi temető műveinek javát, ezért a válogatás elkerülhetetlenné válik. Az 1870-es időszaktól egyre népszerűbbek voltak a fali síremlékek, s ezeknek valóságos tömegét találhatjuk a temetőben, sajnos, általában rossz állapotban. Divatba jött az obeliszk - az ókori Egyiptomban kialakult négyoldalú, felfelé keskenyedő kőpillér, esetleg piramis alakú csúccsal -, sőt rendkívül elszaporodott, néha bírálatokat is kiváltva. Altalánossá vált az a megoldás is, hogy a szabadon álló szerkezeteknél a felíratott már nem a kőnek a sírkerettel ellenkező, hanem megegyező oldalára helyezték. Nagyobb kriptáknál pedig előfordult, hogy több oldalról is felirattáblák borították a monumentumot, amely általában régebben „szolgálja" már a családot. Az itt leírt változások részben a divatnak, részben pedig az anyagi lehetőségek bővülésének voltak köszönhetőek. 26