Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Sill Ferenc: Batthyány József kánoni vizitációja Sári-Sárváron, 1758-ban. I. rész

Nyolcadszor: Engedély nélkül és a hosszabb távollét esetét kivéve két misét nem mutat be. Mindig két alkalmas segédlelkésze van, jelenleg Tőttősi József és Tonnáll Mihály. Kilencedszei': A hívek részére kihirdeti az ünnepeket és böjti napokat, azok megtartását szorgalmazza. A házasságokat háromszor hirdeti, és nem eskettet más esetben felmentés nélkül. Tizedszer: Semmi nem gátolja a rábízott hívek gondozásában, a katolikus szertartást és rítust kipróbáltan ismeri és megtartja. Tizenegyedszer: Elöljáróinak engedelmes, a kánoni szabályok szerint cselekszik a ruházat és a hajkorona viselésében. Tizenkettedszer: Jövedelme a következő: Sárváron a mezőváros évente megállapított összegben, 85 forintot ad. Péntekfalu 12 forintot, Tizenháromváros 3 forintot. Fele részét Szent György ünnepén, másik fele részét Szent Mihály ünnepén szokták átadni. A MALMOK UTÁN Először: a Trombitásnak nevezett 14 köböl búzát, 14 köböl rozsot [ad]. A Közép malom 13 köböl búzát, 13 köböl rozsot. A Harmadik malom, népiesen az Alsó malom Sárvár területén a Gyöngyös folyón, az említett pénzösszeg felét adja Szent György ünnepén, másik felét Szent Mihály napján. E malmokkal kapcsolatban megjegyzendő: A terület a sárvári plébánosé. Az első malom, a nevezett Trombitás malom ügyében Trombitás Mátyás örökösei: Landor Sándor és felesége, Vittnyédi Dorottya, átadtak az építésére 100 aranyat, a hagyomány és az akkori sárvári plébános úr, Lósi Mihály beleegyezésével. Ezt az összeget 1656 Szent Márton hitvalló és püspök ünnepe után, hétfőn átvette, azzal, - ahogy ez Lósy Mihály plébános íir 1656-ban a vasvári káptalan előtt tett bevallásából világosan kitűnik -, hogy a sárvári plébános e malom körüli szükségletekről kötelezettséget vállalt. Ebből következik, hogy a sárvári plébános, mint a területnek üilajdonos ura, az építkezéshez azt elhelyezte. Ugyanezt a malmot mindenki más előtt Landori Pétertől és bármely örökösétől kisajátíthatja és örökjogon használhatja. A Második malom, népies nevén Közép malom, a Megy er családtól a szombathelyi domonkos atyák tulajdonába került. Ha a domonkos atyák valakinek átadják, miután a sárvári plébános az építéshez a pénzt biztosította, a plébániának kell visszajuttatni. Ezt annál inkább meg kell tartani akkor, ha a domonkos atyák a birtoklástól tartózkodnának, vagy a malmot építeni nem akarnák, vagy három éven át a 25 köböl bér fizetését háromszoros figyelmeztetés után is elhanyagolnák. Ilyen körülmények között a malom egyszerűen a plébániához kerülne vissza. A Harmadik malom, népiesen Alsó malom ugyanolyan jogon a plébániához tartozik, jelenleg 24 köböl gabonabér terhével a patyi Vajda Ferenc birtokában van, de a köteles bér elhelyezése után is a plébániához kell tartoznia. 53