Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Koszorús Ödön: Vas megye rejtett kincsei. - Török fokos, csákányfokos -

jnk, hogy a fokos X. Y. katonai parancsnoké volt, aki HACI - HADZSI a mekkai zarándoklatban résztvett, immár olyan szent emberféle. A félhold és a csillag részint a török államiság, részint (Sznlejmán pecsétje) a népi vallásosságjelképe." Az 191 l-es Révai Nagy Lexikona a fokost magyar specialitásnak véli.

1 A Magyar Néprajzi Lexikon meghatározása szerint a fokos „baltaszeríí, rézből, vagy vasból készült eszköz, amely a baltánál kisebb és könnyebb, ... A fokos a 18. sz. elejéig harci eszköz volt. Később is használták önvédelmi fegyverként."

2 Egyik könyv sem ír a fegyver ősi keleti eredetéről. Az avar sírokban talált fokosok alakjuk alapján Ids baltácskáknak mondhatók, mert szakállas 8-10 cm-es pengéből és 2-3 cm belső átmérőjű köpűből felépülő eszközök, melynek falvastagsága 3-4 mm volt. A honfoglalás korából - igaz csak elszórtan „baltás szekercék és kisméretű nyéltámaszos balták kerültek elő. Ezek belső köpű átmérője sem nagyobb 2-3 cm-nél, tehát nem famegmunkáló, hanem önvédelmi és harci eszközök voltak.

3 Mindenképpen érdekesség, hogy ilyen elfordított pengéjű fokos, csákány, az ásatási leletek között nem található. így ezt a típust török, vagy perzsa specialitásnak kell tekintenünk. Ez a rövid nyelű lovassági harci eszköz tökéletes bizonyítéka Vámbéiy Ármin által leírt türk-török harci etikának, mely nem az ellenség megsemmisítésére, hanem harcképtelenné tételére, megijesztésére, figyelmeztetésére törekszik. Vámbéiy a baltát és a csákányt őseredeti fegyvernek írja.* Lehetséges, hogy egy adószedő tiszt békeidőbeli hatalmi jelvénye volt ez az eszköz, melynek majdnem egyenes kapa, vagy csákányszerű penge éle alkalmas lehetett pénzdarabok asztalról való gyors összehúzására, összeszedésére. A csákány-fokos méretei: hosszúsága 116 mm, ebből penge hossza: 63, fokának hossza 24, penge szélessége 60, foka 24 köpű magassága 17, penge vastagsága: 5 mm. JEGYZETEK 1 Révai Nagy Lexikona. 7. köt. Bp. 1911. 638. p. 2 Magyar Néprajzi Lexikon. 2. köt. Bp. 1979. 185. p. Kovács IAszló: Baltás szekercék. In: Communicationes archaeologicae Hungáriáé, 1989. 172. p. Vámbéiy Ármin: A magyarság keletkezése és gyarapodása. 1895. 164. p. 46