Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: Vas megyei vonatkozású XVI. századi magyar nyelvű iratok kisebb családi levéltárakból. IV. rész - Szlavniczai Sándor család levéltára -

DOMIIVKÖYITS PÉTER VAS MEGYEI VONATKOZÁSÚ 16. SZÁZADI MAGYAR NYELVŰ IRATOK KISEBB CSALÁDI LEVÉLTÁRAKBÓL. IV. RÉSZ - SZLAVNICZAI SÁNDOR CSALÁD LEVÉLTÁRA A Rumy család egyike Vas vármegye nagy történeti múltra visszatekintő, kiterjedt famíliáinak. A családtörténeti kutatások már eddig is egy érdekes társadalomtörténeti jelenség családon belüli megnyilvánulására, hívták fel a figyelmet. Ez az ún. „Gergely-ágban", a 16. század során bekövetkezett migráció, amely nemcsak földrajzi mobilizációt, hanem jelentős vagyoni gyarapodást is eredményezett, és ezzel kialakult a család egy, a 17. század végéig stabil Mosón vármegyei birtokkal rendelkező ága. Ugyanis az 1561-ben elhunyt Rumy János öt fia közül Farkas, Mosón vármegye - a kevés közül egyik legtehetősebb középbirtokos családjába házasodott be. Rausar (Rauschar/Rausár) Sebestyén - Mosón vármegye alispánja - Éva nevű leányát vette el.

1 A törvényhatóság régebbi múlttal - 15. századi birtokosi állapottal rendelkező családjának képviselője, Rausar Sebestyén 1549-ben Mosón vármegye alispáni hivatalát viselte, az ez évben keletkezett kamarai portális adóösszeírás szerint Gáloson 2, Gátán 14 portával, illetve az utóbbi településen 5 zsellérrel rendelkezett. Ugyancsak itt feküdt egy majorsága is - a vármegyében ekkor összeírt kettő közül az egyik. A megyei birtokviszonyokat áttekintve nyugodtan állítható: Rausar Sebestyén Mosón legnagyobb középbirtokosa volt.

2 Rumy Farkas esete cseppet sem volt egyedi. 0 egyike volt azon személyeknek, akik a kiútkereső 16. század fölöttébb differenciált szempontrendszerében a családi törzsbirtokoktól távol építettek ki új egzisztenciát, szereztek új rezidenciát. A forrásfeltártság jelen szintjén e Vas vármegyét is érintő nemesi migráció összes oka és mozgatórugója még nem ismert, hisz a politikai-hadi események - török veszély - mellett egyes esetekben a familiárisi-hivatali érvényesülést is látni kell. De mindezekre a válasz - még a Rumyak esetében is - további forrásfeltárásokat igényel. Az alább közlésre kerülő levél a meggyökeresedő, de „két vármegyében is honos" másodgenerációs Rumy Mihálynak - Rumy Farkas fiának - egy olyan levele, amelyben valószínűsíthetően erőszakos birtokszerzésekben menti magát az őt vádoló Perekedy Miklósnál. A fölöttébb izgalmas forrás betűhív közlése előtt engedtessék meg, hogy egyrészt röviden a címzettről szóljak, majd a publikált levél közvetlen, eddig feltárt válasz-reagálását érintsem, illetve 39