Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Hamvas Ildikó - Marosszéki Borbála: Adatok Vas megye avar kori és IX. századi településtörténetéhez. - Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához - II. rész

A Az 1995. évi régésztechnikus tanásatás keretében kutatott bokodpusztai avar kori temető több sírjából egész edényeket is ismerünk.

44 Kö A bokodpusztai 3. számú lelőhelyről, amely a településtől Ny-ra található, 14-16. századi leleteket gyűjtött Kiss Gábor. Bókod első említései az e tárgyakkal jelzett korból származnak: „Bukud" 1311; „Bakod" 1422.^ 30. Vásárosmiske-Baksahegy [1. térkép 30.] A 1. Nováki Gyula adata szerint 1956-ban Teveli János szőlőjének végében pinceásás közben nyújtott csontvázat találtak. Férfi, irányítása E-D. Mellékletei - 3 db vascsat, 1 db kés és a kevés állatcsont - alapján az avar korba datálták. A gödör falában több sírfolt is mutatkozott.

40 1984 tavaszán a hely hitelesítése során Kiss Gábor Teveli János pincéje közelében terepbejárás során egy orsókorongot talált. Feltehetőleg egy megbolygatott sírból származik.*

7 2. A Savaria Múzeum egyik raktári dobozában - közelebbi helymeghatározás nélkül - avar kori kerámiákat tárolnak a falu határából. 31. Kemenespálfa [1. térkép 31.] A 1970-ben Horváth Miklós iskolavezető avar kori (?) agyagedényeket ajándékozott a SM-nak. Lsz.: 71. 30. 1-17. A több évtizedes gyűjtést felölelő, rendezetlen - fent hivatkozott - leletanyag végső rendezése során 1999 novemberében az alábbi települések határából találtunk még avar kori kerámiatöredékeket, amelyek valószínűleg településekre utaló szórványok (a számozást folytatva): 32. Balogunyom, 33. Egyházasrádóc, 34. Nárai - római villa területéről - és 35. Pinkamindszent. E leletek feldolgozása folyamatban van, ezért topográfiai helyzetüket sem jelöltük térképünkön. Mindent számba véve, tehát 35 mai település határából ismerjük a késő avar kor és a 9. század emlékeit. Ezek települések, temetők és bizonytalan jellegű szórványadatok. AZ ADATOKBÓL LEVONHATÓ KÖVETKEZTETÉSEK Összegzés a kerámiáról Ha a technológiát vizsgáljuk, úgy tűnik - és ez egyértelmű - a helyi nyersanyag, vagyis az agyag minősége meghatározó volt a fazekasok számára, amit különböző soványítási módszerekkel készítettek elő formázásra. Ezt a megfigyelést olyan több darabból álló minta igazolja, mint például Zalák (12), ahol kavics, kavics+homok, kavics+homok+kerámiatöredék került a készülő nyersanyagba. Az értékelhető (9 biztosan és 16 bizonytalan) településekre utaló kerámia vizsgálata alapján feltűnő, hogy csak egy helyen (12: Zalák) alkalmazták a fazekasok a kerámiazűzalákkal történő agyagelőkészítést, ami talán a lassűkorongolással állt összefüggésben. A szervetlen soványító anyagok között a kvarc, a homok és az apró, fehér kavics szerepel még. Ezek mindenütt a helyi hordalékos nyersanyag felhasználását sejtetik, másként: nem25