Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

3. szám - ADATTÁR - Ilon Gábor - Hamvas Ildikó - Marosszéki Borbála: Adatok Vas megye avar kori és IX. századi településtörténetéhez. - Előmunkálatok Vas megye régészeti topográfiájához - II. rész

2. Lukácsháza [1. térkép 2.] A A községtől Ny-ra fekvő domboldalon, a Hegyalja-dűlői homokbányában, 1969-ben avar kori sírleletek kerültek elő. Az ezt követő terepbejárás so­rán pedig edényt és embercsontokat találtak. Ugyanitt 1984 tavaszán le­letmentés kezdődött. A temető feltárása 1985-1986-ban 2 és 1998-1999­ben folytatódott. Ez utóbbi két évben a Berzsenyi Dániel Tanárképző Fő­iskola (továbbiakban: BDTF) régésztechnikus nyári tanásatás keretében. A temető teljességre törekvő feltárása 1999-ben befejeződött. 3. Velem-Szent Vid [1. térkép 3.] Ró A múlt század 70-es évei óta ismeri római kori lelőhely. Ezért csak a leg­újabb adatokat idézzük. 1980-1981-ben a Szent Vid-kápolna előtti terüle­ten végzett kisebb ásatás során két különböző periódusú - az egyik római kori - kőtorony került elő, kevés római leletanyaggal. 1983-ban a felleg­várat kísérő teraszon egy kora római kori fibulát, továbbá jellegzetes késő római cserepet találtak.' 1 A 1985-ben, a 9. századi temető területén kétperiódusú - kora vaskori és kelta - erődítés nyomaira bukkantak. A kelta sáncon népvándorlás- és Árpád-kori leletanyag került elő. A velemi Szent Vidről már régebben is több egész edény került elő, amelyek egy része az avar kerámiákkal mutat rokonságot. Az edények nagy része 1954-ben lett beleltározta, más része elkallódott, illetve ma is leltározatlan. 1983-ban a Szent Vid vár Dk-i tor­nyához csatlakozó Ny-i várfalat elbontották és megtalálták a 9. századi feldúlt templom záródását. Ettől Dk-re az erőteljesen lepusztított terüle­ten több 9. századi sírt tártak fel. Ák 1981-ben a Szent Vid-kápolna előtti földnyelven a várfal és a tornyok ré­tegéből 12-13. századi kerámia került elő. A helynév legkorábbi előfordu­lása „de Monte Sancti Witi" 1271-ből adatolt, de Szent Vid váráról már egy évvel korábban említés történik. 1291-ben a hainburgi béke után le­rombolják a Kőszegiek magánvárait, köztük a Szent Vidit is. 5 4. Gencsapáti-Kápolnadomb, Homokbánya [1. térkép 4.] A 1960-ban terepbejárás során a homokbányában a 8. század végére keltez­hető leletek kerültek elő; valószínűleg sírból származnak. A leletek őrzési helye a Savaria Múzeum (továbbiakban: SM) lsz.: 60. 17. 1-3. Ák A község belterületén átfolyó Gyöngyös-patak szigetéről 7 db 12-13. szá­zadi edénytöredék származik. 6 5. Vasasszonyfa [1. térkép 5.] A A község belterületén, az egykori agyagbányában fekvő nagy kiterjedésű avar kori temetőt a szombathelyi múzeum munkatársai 1923-1929 között részben megkutatták. Bakay Kornél 1979-es hitelesítő ásatása bebizonyí­totta, hogy további feltáratlan sírok rejtőznek a földben. A kutatást 1984 és 1989 között Kiss Gábor folytatta. A leletanyag és a temetkezési szokások 15

Next

/
Thumbnails
Contents