Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

1. szám - ADATTÁR - Konkoly István: Az egyházi műemlék épületek és műtárgyak gondozásának aktuális kérdései

Műemlék illetve műemlék jellegű épületeink esetében eléggé nehézkes az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMvH) Műemlékfelügyeleti Igazgatóságával, illetve az Állami Műemléklielyreállítási és Restaurálási Központtal (AMhRK) való kapcsolattartás is. Itt az a fő probléma, hogy az illetékes műemléki szakemberek késlekednek a kiszállásokkal, a helyszíni szemlékkel. Hosszasan elhúzódnak az ún. feltárási munkálatok is. Nem veszik figyelembe azt, hogy az évekig a templomban álló állványok akadályozzák az istentiszteletek végzését, nem is szólva arról, hogy ezek az állványok milyen sokba kerülnek. Az OMvH véleménye szerint a műemlék templomoknál nagy gondot kell fordítani az előkészületekre. Ezt elfogadjuk, de a gondos előkészület sem indokolja az esedékes és fontos munkálatok évekre történő elhiizódását. Néha előfordul, hogy egyes helyeken értékes régi berendezési tárgyakat kevésbé értékes, sőt silány tárgyakkal cserélnek ki. Ezt elismerjük, de ugyanolyan túlzás az is, amikor meg - műemléki meggondolások alapján radikális módon próbálják egyes templomok eredeti stílusjegyeit érvényesíteni. S emiatt minden - bár értékes, de - későbbi stílusban készült berendezési tárgyat eltávolítanak, ahelyett, hogy a régi és az újabb tárgyak harmonikus egységet próbálnák megteremteni. Örülök annak, hogy az Ígértek szerint az ilyen radikális megoldások a jövőben nem fordulnak elő. S megszűnnek az ún. tabu témák is. Ilyen volt pl. a tilalom, hogy románkori templomra nem szabad ereszcsatornát tenni. Nemegyszer problémát jelent az is, hogy a Restaurálási Osztály gyakran erőlteti a saját szakembereinek alkalmazását. Több olyan eset ismert, amelyek azt bizonyítják, hogy a Míiemléki Felügyelőség által küldött szakemberek nagy összegekért „szakszerűtlen" munkát végeztek. Jogorvoslatra, a felelősség vállalásra azonban egyetlen esetben sem került sor. Sőt, az illetők lijabb megbízásokat kaptak. Előfordult olyan eset is, amikor a szakemberek szaktudásával nem volt baj, de kedvetlenül dolgoztak, sőt esetleg egy ideig a munkát is otthagyták. Mégpedig azért, mert a Műemléki Felügyelőség késlekedve kötötte meg velük a szerződést, illetve rendszertelenül folyósította a fizetésüket. Arra is volt példa, amikor egyesek a plébániától vettek fel kölcsönöket azzal, hogy majd ha az állami pénz megérkezik, visszafizetik a kölcsönt. Mi ennek ellenére mindig az OMvH-val és az ÁMhRK-val való jó együttműködésre hívtuk fel papjaink figyelmét. Bízva abban, hogy előbb-utóbb több pénz jut a műemlékvédelemre, javulni fog az állami pénzek lehívására vonatkozó törvényi szabályozás és tovább folytatódik a Műemlékvédelmi Hivatal strukturális átalakítása. S ez utóbbi lehetővé teszi majd az eddigi - sok esetben bürokratikus - ügyintézés felgyorsítását. Sőt azt is elismerjük, hogy a különféle nehézségek ellenére is szép, közös eredményeket értünk el. Sok művészi, kulturális és sacralis értéket sikerült megmentenünk. Legyen érte köszönet mindenkinek: a műemlékvédelem illetékes ügyintézőinek és a különböző, felújítási munkálatokat közvetlenül irányító egyházi embereknek. 20