Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - KÖNYVESPOLC - Pallósiné Toldi Márta: Fülöp Géza emlékkönyv

FÜLÖP GÉZA EMLÉKKÖNYV (Művelődéstörténeti és könyvtártudományi írások. Szerk. Barátné llqjdu Agnes. Bp. 1999. B25p.) Szerénység, visszafogott elegancia. Ez az első benyomásom a Fülöp Géza emlékkönyvről. Megálmodói és megalkotói talán örülnek ennek az olvasható üzenetnek, hisz a kötet külleme ily módon zavar nélkül illeszkedik annak a nagytudású könyvtárosnak és kiváló kvalitású egyetemi tanárnak a személyiségéhez, akinek emléket állítani hivatott. Telitalálat a kiválasztott portré is! Tanítványai és pályatársai azt a Fülöp Tanár Urat ill. azt a Gézát látják maguk előtt, aki figyelmével, odafordnlásával, baráti gesztusaival minden rendű és rangú partnert képes volt magához emelni. A tartalomjegyzéket áttekintve a tisztelgők témaválasztásának sokszínűségét kell elsőként kiemelnem. Az egyes témákat látva egyértelműen adódik a másik analógia, tudniillik a tartalmi változatosság megfeleltethető Fülöp Géza alkotói életútjának. Oktatóként könyv-, könyvtár- és sajtótörténettel, tantervfejlesztéssel, oktatásszervezéssel foglalkozott. Tudományos tevékenységében a könyvtár-, olvasóközönség- és dolmmentumtörténeti témák mellett jelen van a művelődéstörténet, az irodalomtörténet, a bibliográfia, a bibliológia. Úgy vélem, külön öröm lehetett az ünnepelt számára, hogy a 70. születésnapján kapott ajándékot - a könyv kéziratos változatát - nem csupán Kuntár Lajos megindító „eredetkutató" köszöntője, hanem a negyednyi vasi dolgozat révén is szeretett szülőföldjének üzeneteként értelmezhette. A Berzsenyi Dániel Főiskola Könyvtár- és Információtudományi Tanszéke négy oktatójának - mint helyi szerzőnek - tanulmánya szerepel a kötetben. Kovács Mária a kommunikáció könyvtári alkalmazásáról, Pálvölgyi Mihály és Tóth Gyula a könyvtár- és információtudományi képzés reformjáról, Rétfalvi Gábor a kódex kommunikációelméleti értelmezéséről ír. V. Ecsedy Judit pedig egy 18. századi ismeretlen kőszegi műhely öt, hamis nyomdahellyel ellátott és egy önálló címlap nélküli termékét mutatja be. A hat magyar nyelvíí könyvet azonos betííkészlettel és díszekkel nyomták, több esetben rézmetszettel díszítették. Minden valószínűség szerint egy rejtélyes nyomdából származnak. A nürnbergi, jenai, augsbiirgi és lipcsei helymegjelölésre - tekintettel a művek evangélikus áhítatossági tartalmára - a térségben végbement erőszakos ellenreformáció miatt lehetett szükség. Ecsedy Judit valószínűsíti, hogy a Kőszegen működött bécsi származású könyvkötő Ludvig János, 1735-1736 között titokban nyomdát is üzemeltetett, amely a nyugat-dunántúli magyar evangélikusok számára engedély nélkül adott ki énekeskönyveket és hitbuzgalmi munkákat. Az emlékkönyv műfaji tekintetben követi a „Festschrift"-tek, a „Gedenkschrift"-tek legjobb hagyományait. Először az életpályát bemutató írások olvashatók Szelle Béla és Sebestyén György neves pályatársak tollából. Ezután műfaji és tartalmi sokféleségben - a már említett vasi szerzők és vonatkozá83