Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Torjay Valter: Néhány megjegyzés a szombathelyi Szent Márton úti temető sírköveiről és sírépítményeiről. IV. rész - Síremlékformák a két világháború között, „kora-modern" darabok -

ugyanazon kéz működött a formálásnál, mint az előbbi példáknál. E körbe sorolható még Ehmann Nelly ke (1933-1936) rózsaornamentikán álló szívvel, s azon angyalfejjel megformált fényképes sírja a B/4-es parcella északnyugati részén, továbbá egy ülő Krisztust és gyermeket ábrázoló szoborcsoport a B/3-as terület északkeleti sarkán. Utóbbi merevségével a mester gyengébb produkciói közé tartozik, érdekessége a színezéssel való kísérletezés, bár a Jézus mögötti lapon megjelenő sötét-világos „fénysugár" többet árt, mint használ. Sokkal szerencsésebb az a relief, amely a B/6-os parcella keleti szélén áll, s a földre virágokat hintő, bankódon fejéhez kapó leánykát mutat. (8. kép) Ennek nagyobb méretíí „ikertestvére" a C/2-es rész északi falánál romokban hever. Ez a dombormű azonban kissé kirí a sorból, akár a Buttá kertész család érdekes, karakteres angyalszobra (9. kép) a Kálvária mellett. Más produktumokat is tulajdoníthatnánk mesterünknek (pl: Szabó Géza kriptája az északi fal mellett), egyelőre azonban érjük be ennyivel, hiszen a jelentősebb figurális alkotások javát érintettük. Tisztázásra vár még a szobrász kiléte. Bár közvetlen bizonyíték nem áll rendelkezésre, de tudomásunk van arról, hogy Merkli Ferenc (1883-1941), a 1. világháborús emlékmű, vagy a Nádasdy Ferenc utca 16. számú épülete „Mesterségek" című reliefsorozatának alkotója jórészt síremlékkészítésből élt.

9 Összevetve Merkli köztéri műveit az előbb felsorolt temetői munkákkal, megállapíthatóak bizonyos stiláris hasonlóságok. A merev, szónokias, anatómiailag néha bizonyos nehézségeket mutató, de helyenként igazi monumentalitást is elérő formálás rendkívül jellemző arc, alak és drapéria felépítéssel egyesül mindkét esetben. E következtetések esetében még nem járunk biztos talajon, de a további kutatások tisztábbá tehetik majd a képet. Mindenesetre a „Vízmathy mester" - aid lehet Merkli is - munkái igen szervesen simulnak az európai „temetőművészet" áramlataiba, sőt sok esetben szolidabb, megnyerőbb összhatásúak déli és nyugati társaiknál.

10 A fennmaradó, az előbbi sorozatokba nehezen, vagy egyáltalán nem illő síremlékek egyes darabjai is említést érdemelnek. A kép meglehetősen vegyes, az alkotók pedig - többségükben - névtelenek. Kivételt képez Rumi Rajki István, akinek hajdan számos munkája díszlett a régi temetőben. A régebben elszállítottakkal most nem foglalkozik a tanulmány, kivéve a Hübner maiizóleum déli falánál álló Wällner síremléket, amelyen expresszionisztikusan formált, bánkódó gyermek térdelt. (10. kép) Bár az analógia kissé távoli, de azonnal a nagy belga szobrász George Minne és a svájci szimbolizmus kitűnősége, Ferdinand Hodler jutott eszembe, főleg a kényszeredett, szinte sémába préselt mozdulatról. Szóba jöhet azonban a német Lehmbruck, vagy több más, mára kevésbé ismert művész hatása is. Az alkotást magát néhány éve megvásárolta egy jeles műgyűjtőnk, s a szobor két másik példányát a Püspöki Könyvtárban helyezték el. Tóth Csaba festőművész éles szemének köszönhető annak a kis kőreliefnek a felfedezése, mely az AJl-es parcella keleti részén áll. A névtelen, s valószínűleg 74