Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Bajzik Zsolt: A dozmati Muzsla-forrás

vízmennyiség maximum egy liter volt. A beton lapot öt munkás segítségével leemeltették és a forrás felett 1,2 m átmérőjíí 70 cm mély beton medence volt építve. Ebben a medencében a víz zavaros volt. A forrás koipaszerű iszapot vetett fel és az tette zavarossá a vizet, amely a kifolyó nyílását is eltömte. A víz - a községi lakosok szerint - egy medence közepén alkalmazott öt méter mély betoncsőből buzogott fel, amelynek felső átmérője 15 cm volt, ezt vasrostéllyal fedték be. A medencében lévő víz, miután a ki folyó nyílást megtisztították az kevéssé leapadt és megtisztult úgy, hogy a betonmedence alja láthatóvá vált. A víz pohárban meglehetősen tiszta volt, de finom korpaszerű iszapot tartalmazott, kissé mocsaras és vasas mellékízií volt. Ettől a forrástól nyugatra még három forrást szemléltek meg a domboldalban, ezek vízmennyisége jelentéktelen volt. Vizük alig szivárgott, tiszta volt, de mellékízzel bírtak. Az ilyen források a dombos, hegyes vidékeken gyakoriak és jelentéktelenek. A falusaik állítása alapján, az említett négy forráson kívül keleti irányban még kettő hasonló kis forrás volt található. A főforrás próbaszivattyúzásához egy építési szivattyú, körforgó szivattyú és gőzlokomobilt kívántak igénybe venni. A kísérlet költségeit 800-1.000 koronára tervezték. Bodányi szerint a munkálatok elkezdése előtt először tisztázni kellett azt, hogy köthető a legméltányosabb egyezség az érdekelt felekkel. Másrészt kívánatosnak tartotta, hogy a forrásvizet vegyi- és bakterológiai vizsgálat alá vegyék. Ezek után szerették volna, ha a forrást speciális szakértővel megvizsgáltatják, hogy a próbaszivattyúzást elvégezzék-e?

a5 1909. május 29-én ismét ülésezett a vízszerző bizottság, ahol az elnöklő Brenner Tóbiás bemutatta a forrás vizének vegyi vizsgálatáról szóló jelentést. E szerint a forrás vize jó minőségű volt."'* Pártli József 1909. május 31-én megjelent a polgármesteri hivatalban és beszámolt arról, hogy Dozmat község határában lévő - a község tulajdonát képező - Szent János forrást 50 évre bérbe vette. Nem emelt kifogást az ellen, hogy a forrás vízbőségét 14 napon keresztül szivattyúzással vizsgálják. Azonban megjegyezte, hogy amennyiben a forrás nem adna elegendő vizet, a közelben több forrás is van, amelyeket figyelembe vehetnének.

27 Szombathely város közgyűlésének megbízásából szervezett vízszerző bizottság 1909. június 22-én ülésezett, amelyről jegyzőkönyvet készítettek. Az ülésen Kiskos István városi tanácsnok, helyettes polgármester; Rauscher Miksa bizottsági tag és Bodányi Ödön főmérnök jelentek meg. Összehívásukra azért volt szükség, hogy megtárgyalják a dozmati helyszíni szemlét, illetve az ottani próbaszivattyúzás eredményeit. A helyszínen Szűcs Mátyás városi gépész és Bodányi nyomán a következőket állapították meg: A próbaszivattyúzást a vízszerző bizottság kívánsága szerint 1909. június 9-én délután kezdték meg és éjjel-nappal folytatták 13 napon keresztül. A szivattyúzás előtt Zsigniondy Béla vállalkozó fúrómester a forrás fölött lévő betoncsövet tisztító fúróval kiko torta. A forrás csövéből kezdetben mindenféle hulladékot és apró faágakat emeltek ki, amelyek iszappal voltak keverve. Azután apró szemű, tiszta, rostált kavicsot hozott ki a kanálfúró. Az ott dolgozó dozmati 65