Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Bajzik Zsolt: A dozmati Muzsla-forrás

ni- és szabadon kellett hagyni, hogy ahhoz mindenki hozzáférhessen. A for­rás felett álló deszkaépület mögötti helyet pedig el kellett keríteni, hogy „így annak berondítása megakadályoztassák. " 15 A főszolgabíró már november közepén azt jelenthette az alispánnak, hogy a dozmati szikvízgyár telepén észlelt hiányosságok megszüntetésére az intéz­kedéseket megtették. 16 Dozmat község képviselő testületének 1902. december 7-én hozott hatá­rozatát a későbbiekben felülbírálták és a korábban megkötött haszonbéri szerződést érvényesnek tartották. 17 Pártli József fellebbezéséből kiderül, hogy a szerződés első pontja szerint a forrás kútvizének kihasználásáért vet­ték bérbe, tetszés szerinti bármilyen céllal, nem csak szikvízgyártásra, ha­nem más egyéb hasznos célokra is. A fellebbezésben hangsúlyozta, hogy a szikvízgyáránál ideiglenes és törvényes problémái akadtak, de emiatt a köz­ség nem szüntethette volna meg a megállapodásukat. „így a községgel kötött szerződésem 3-ik pontja szerint a község nekem nem nyújthat jogot felmon­dásra, mert ez csak nekünk, mint vállalkozók részére lett kikötve, melyet mi azért kötöttünk ki, mert a szerződés megkötés idején ekkor még az országos chemiai vegyvizsgálót nem érkezett meg kezeinkhöz ..." Mivel a járási főszol­gabíró a községgel kötött szerződéses viszonyukat nem ismerte, ezéit utasí­totta a községet a bérleti viszony felbontására, mellyel 3.000 korona kárt okozott neki. Hiszen a kút átalakítása és a kútház épületének felépítése ek­kora összegbe került, amely a képviselőtestület döntése szerint ingyen keriilt volna a község tulajdonába. 18 Természetesen Pártli József fellebbezett a belügyminisztérmmba a hatá­rozat ellen. Ezt oly módon indokolta, hogy a dozmati víz kristály és könnyű lítium tartalmánál fogva szénsavval gyöngén telítve az orvosok tapasztalata alapján is kitűnő, elismeri, egészséges üdítő italú víz volt. Másodszor, Szom­bathely közelében ennél több forrásvíz nem élvezhető és szódásüvegekben gyöngén telítve tölteni nem lehet, mert akkor az üvegből nem jön ki és ezért kényszerült nyitható palackokban forgalomba hozni. Ezek alapján kérte a belügyminisztériumot, hogy indokait vegyék figyelembe és engedélyezzék „dugaszos palackokban dozmati Szent János forrás szénsavval telített üdítő víz " névvel annak forgalomba hozatalát. A közegészségügyi hiányokról pedig azt jelentette, hogy a községnek szolgáló kifolyócsövet csak ideiglenesen csi­nálta meg és azt szándékában áll megfelelően átalakíttatni. 19 Az 1902. év végére a dozmati szikvízgyárban a szikvíz előállítását és a forgalomba hozatalát beszüntették, mivel a község a Muzsla kút bérleti szer­ződését felbontotta. Az indok: Pártli József a szerződésben vállalt kötelezett­ségét nem teljesítette. Miután a vízhiány miatt a jelzett kútnak a fenntartásá­ra okvetlenül szükség volt, ezért a főszolgabíró utasította a községet, hogy a kutat a közkutakra előírt szabályoknak megfelelően készíttesse el. ao A dozmati forrással kapcsolatosan a következő években nem jelent meg híradás, majd csak 1908-1909-ben keriilt ismét a figyelem középpontjába. Ugyanis Szombathelyen 1908-ban a fertőzött ivóvíztől kitört tífuszjárvány 63

Next

/
Thumbnails
Contents