Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Bajzik Zsolt: A dozmati Muzsla-forrás

modó az italmérési jogot gyakorolni kívánja összetákolt bódék, melyek ideiglenes szerkezetűek és anyaguknál fogva vendéglői, italmérési célokra közegészségi és közbiztonsági szempontból nem alkalmasak. A kérdéses hely olyan távol esik a várostól, hogy közrendészeti szempontból is problematikus, hiszen az ott történt verekedés miatt több rendőrnek kellett a helyszínre mennie a rend helyreállítására. A folyamodó pincérje 1899-ben „Jancsi bankókkal" manipulált, amely a polgármester előtt lefolytatott bagatell perből derült ki. Az ok, melynek alapján az ideiglenes italmérési engedélyt kiadták a teheipályaudvar elkészültével megszűnt, így a kérés jogosultsága is érvényét vesztette.

6 Éhen Gyula júliusi levelében is több pontban fogalmazta meg az elutasítás indokait. Ekkor is hangsúlyozta, hogy Pártli a bérelt területen, ideiglenes jelleggel vendéglői célokra nem alkalmas épületet emelt cementárnk gyártására és aszfalt munkákhoz szükséges anyagok és eszközök elhelyezésére. A teheipályaudvar építésekor ideiglenes italmérési engedélyt kért kantinszeríi berendezéssel, amelyet az építkezés időtartamára meg is kapott.

7 A későbbiekben ezért szódavízgyártásra kértek iparengedélyt, amelynek megszerzése szintén nem volt problémamentes. Szombathely város polgármestere, mint elsőfokú egészségügyi hatóság 1902-ben Pártli Erzsébetnek megengedte, hogy a déli vasúti pályaudvar mellett lévő házukban berendezett szikvízgyárat a városi vízvezetéki víz felhasználásával üzembe helyezhesse. De a dozmati „Kristály forrás" és a „Kertesi hengermalom" címeket feltüntető kupakoknak az itt gyártott szódavizet tartalmazó üvegeken való felírását büntetés terhe mellett eltiltották és a szombathelyi cím feltüntetésére kötelezték.

8 Természetesen 1903-ban Pártli Erzsébet fellebbezett az alispáni hivatalhoz. Ebben kérte, hogy ismételten vizsgálják felül Szombathely város tanácsának a határozatát. Az indoklásuk szerint szombathelyi szikvízgyáruk a dozmatinak a kisegítő fiók szikvízgyára volt és ezért hozták forgalomba ez utóbbi cégjelzéssel azt. Jogtalannak tartották azt, hogy a Szombathelyen már három éve forgalomban lévő üvegjeikről egyszerre eltüntessék a jelzést, mivel az több ezer forintba került volna a családjuknak.

9 A dozmati forrás hasznosítására már az 1900-as évek elején sor került, Moűikor Pártli József szombathelyi vállalkozó elemeztette a vizet. A helyi sajtóban, mint dozmati Szent János forrást hirdették. E szerint a vizet az országos magyar királyi kémiai intézet vegykisérleti osztálya elemezte. Dr. Steiner Ede és dr. Horváth Leó orvosok megállapították, hogy a forrás vize kénes és sótartalmánál fogva nagy eredménnyel volt használható: köszvény; gyomor-, bélbántalmak; garat-, gége-, tüdő- és hólyaghunitnál, és mint baktériummentes víz tisztán és borral is kitűnő minőségű. A forrásvíz főraktára Szombathelyen Pártli József lakásánál volt, de a reklám szerint kapható volt minden vendéglőben és fűszerkereskedésben. A forrás jövedelméből 3%-ot az országos lelencház szombathelyi fiókja javára utaltak át.

10 A forrás kialakulásának történetéről szintén a „Vas" című politikai lapból értesülhetünk, amely szerint egy régi földrengés során fakadt fel Dozmat határában egy kékszínű kénes forrás. Azonban ez a víz feledésbe merült és csak 61