Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 2000. (Szombathely, 2000)

2. szám - ADATTÁR - Zágorhidi Czigány Balázs: Vasvár 1741. évi térképe

nyában az alábbi megjegyzéssel: „Az eredeti térkép kallódik. Fény képmásolatát a Vasvári Múzeum őrzi ... "

ö A félreértések akkor oldódtak fel véglegesen, amikor a Fehér Mátyás által használt, a káptalani levéltárból származó példány ismét előkerült. Most már biztosan állíthatjuk, hogy a térképnek két egykorú példánya és egy 20. századi kéziratos másolata van. Az eredeti példányok közül az egyiket a Szombathelyi Püspöki Levéltár térképtárában őrzik (1. kép), új jelzete még nincs, és hosszas lappangása miatt az Az egyházi levéltárak kéziratos térképeinek jegyzéke című kiadványba sem került be. Eredeti jelzete a káptalani levéltárban A Fasc. 2. nr. 18. volt, majd a 19. század végi levéltárrendezéskor a Vegyes iratok nr. 48 jelzetet kapta. A Magyar Országos Levéltár példányát (2. kép) ismeretlen eredeü'iként tartják számon, régi jelzete Vegyes kéziratos térképek nr. 38. volt, jelenleg a Vegyes kéziratos térképek (S 70) nr. 15. jelzet alatt található. (Ez utóbbi darab fekete-fehér fényképét újabban két helyen is publikálták, a 20. századi másolatról (3. kép) pedig színes kép jelent meg).

7 A térképek tehát ma már összevethetők, ez alapján elmondhatjuk, hogy bár egyértelműen más-más kéztől származik a két példány, mégis szinte teljesen megegyeznek, méretük (kb. 65x45 cm) és kidolgozásuk is hasonló, és azonos a két Explicatio szövege is. Ha azonban az egyes részleteket vizsgáljuk, akkor azt látjuk, a Magyar Országos Levéltár példánya aprólékosabban kidolgozott, így feltételezhetjük, hogy ez az eredeti, hasonmás mellékletünknek ezért is ezt választottuk. Ezen a térképen az Explicatio keretelése alatt található az alábbi feljegyzés: „A libro Domin[ici] de Seebottendorff prospective delineatum", ami feltehetően arra utal, hogy ennek a példánynak is volt valamiféle, egyelőre azonosítatlan előképe. Ami a térkép datálását illeti, azt szinte teljesen egyértelművé teszi a káptalani levéltár példánya, ennek hátoldalán ugyanis több latin nyelvű feljegyzés mellett az 1741-es dátum is olvasható.

8 Ennek némileg ellentmond, hogy a térképen illetve a jelmagyarázatban szereplő sorszámok (Nro. 24. és Nro. 48.) annak a jegyzőkönyvnek a darabjaira vonatkoznak, amelyek a Festetics család, a káptalan és Vasvár város közt 1742-1744-ben folyt per anyagát tartalmazzák.

9 Elképzelhető azonban, hogy a térkép közvetlenül a per előtt készült, és az egyes megjegyzéseket és magyarázatokat a per folyamán jegyezték rá. A fentiekből már némileg kirajzolódnak a térkép(ek) keletkezésének körülményei. A Festetics család 1740-ben váltotta vissza a domonkosoktól a Pethők vasvári birtokrészeit, de tulajdonjogukat nem tudták teljes mértékben érvényesíteni, mivel „a valódi Vasvár SzMihályfalva, Zsidófölde s azokhoz tartozó Forró uttza helségekkel öszve keveredett" - ahogy egy korabeli okirat mondja.

10 Szentmihályfalvának és Zsidóföldének mindig is a káptalan volt a földesura, a Festeticsek pedig Vasvárt, a hajdani királyi várost, a későbbi Pethő-birtokot szerezték meg. A három település között azonban - részben a török hódoltság pusztításai miatt, részben pedig az tyjátelepedés 34