Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - VITA - Magyarics István: Rába melletti Farkasfalva. Hozzászólás Négyesi Lajos és Dénes József vitájához

Az ezen tereptárgyak azonosításában kialakult vitához kívánok néhány észrevételt tenni. Az említett két esemény a metszet tanúsága szerint a Szolnoki patak torkolatától nyugatra történt. A metszetek itt, a Rába déli partján egy falut ábrázolnak, ahol átkelőhely is van a folyón. Ezzel a faluval szemben, a folyó bal partján is feltüntetnek egy falut, míg egy harmadik innen kissé nyugatra ugyancsak a bal parton, ám a folyótól kissé távolabb fekszik. Érdekes módon az átkelőhöz az út nem a vele szemben lévő faluból vezet, hanem a jóval nyugatabbra ábrázolttól. 16. és 17. századi levéltári források (dicajegyzékek és urbáriumok) alapján teljes bizonyossággal megállapíthatjuk a Rába melletti falvak helyét. Ezek a források Alsószölnök szomszédjaként mindig Farkasfalvát (Neumarkt) tüntetik fel. A Dobrai uradalomhoz tartozó Farkasfalva ezidőben a Batthyány család birtokában volt. Volt a faluban egy uradalmi malom is, amit a metszeten jól fel is ismerhetünk. Ismerjük, hogy a feudalizmusban a folyókon híddal ellátott átkelőhelyek létesítése feltételekhez volt kötve. A hidaknál általában vámot is szedtek. A 17. században vámszedési joggal bíró átkelőhely Csákányban, Csörötneken, Szentgotthárdon és Farkasfalván volt. Semmiféle adatunk nincs arra nézve, hogy Farkasfalva szomszédságában is létezett volna ilyen vámjoggal bíró híd. A művész álláspontjáról, a Pfeiferbergről Farkasfalva és a folyó északi partján felevő Badafalva (Weichselbaum) közel azonos szög alatt látszik, feltehetőleg ezért ábrázolta Ottendorf, mintha ugyanazon falu nyúlna át a Rába túlpartjára. A Rába melletti települések, az egy Csörötnek kivételével, a völgynek a folyó ártere fölé emelkedő teraszára települtek, ezáltal a elöntésektől teljesen, az elmosástól jórészt védve voltak. Habár jócskán találunk rá példát, hogy az áradások egy-egy falu belterületét megszaggatták, azonban a kis telek és lélekszámú Berekalja kivételével nem fordult elő, hogy egy falu a partok alámosása miatt teljesen eltűnjön. A környéken a 16-17. században létező valamennyi falu áll mind a mai napig, csupán a 13-14. századból származó levéltári adatokból ismerünk olyan faluneveket, amelyeket nem tudunk azonosítani mai településsel. A metszet jobb szélén ábrázolt falu Rákossal (Rax) vagy Gyanafalvával (Jennersdorf) lehet azonos. A valóságban, akárcsak a metszeten, e két faluból vezetett út az átkelőhöz. Az utak elhelyezése a metszeten nem fedi teljesen a valóságot, ugyanis a Szentgotthárdról kiinduló, a Rába bal partján fekvő falvakat felfűző út a középkor óta áthaladt Nagyfalván, Badafalván, Rákoson és Gyanafalván. A Rába völgyét Radkersburggal összekötő egyik út a középkorban és a török háborúk korában is Farkasfalváról kiindulva Szentmárton (Sankt Martin), Tótlak (Windisch-Minihof), Liba (Minihof Leibau) és Toka (Tauka) érintésével haladt a stájer város felé. A fentiek figyelembevételével bizton állítható, hogy Henrik Ottendorf metszetén Sporck generális átkelésének helyszíneként ábrázolt település Farkasfalvával, későbbi magyar nevén Farkasdifalvával, mai német nevén Neumarkt an der Raab-bal azonos. Négyesi Lajos terepbejárásai során nem véletlenül nem talált településre utaló nyomokat, ugyanis ott település soha nem is létezett. Észrevételeimet ajánlom Négyesi Lajos és Dénes József szíves figyelmébe, további kutatásaikhoz pedig sok sikert kívánok! MAGYARICS ISTVÁN 87