Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

1. szám - ADATTÁR - Dominkovits Péter: Vas megyei vonatkozású 16. századi magyar nyelvű iratok kisebb családi levéltárakból. III. rész - A Chernél család levéltára -

DOMEXKOVm» PÉTER VAS MEGYEI VONATKOZÁSÚ 16. SZÁZADI MAGYAR NYELVŰ IRATOK KISEBB CSALÁDI LEVÉLTÁRAKBÓL. III. RÉSZ - A CHERNÉL CSALÁD LEVÉLTÁRA A család 19. századi tudományos érdemeivel, közszereplésével méltán és máig meghatározóan beírta magát az utókor emlékezetébe; így a Chernél családot a köztudat joggal Vas megye és a nyugat-dunántúli térség nagy múltú, „törzsökös" famíliái között tartja számon. A kiterjedt família egyik archívuma a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltárában (továbbiakban: PBFLt) került elhelyezésre. A tárgyidőszakot tekintve itt Chernél Ambrus ítélőmester és leszármazottai elsősorban birtoklástörténeti, vagyonjogi iratai, illetve a velük kapcsolatba került családok egy-két irata található. Az alábbi forrásközlésben a szoros kronológiai rendbe szedett 16. századi iratok közül a 3 db magyar nyelvű kerül publikálásra. Nagyunyomi Akach család tagjainak 1576. évi egyezsége a bormérés szokásrendjéhez ismereteket adva fontos jogtörténeti dokumentum. Dóczy Simon Sopron vármegyei szolgabíró Chernél Ambrus egyik fiának, Tamásnak tett 1579. évi muzsaji birtok felvallása, illetve Szentiványi Ambrus rokonságon belüli, Szentiványi Ferencnek tett herényi birtok felvallása a korabeli záloglevelek alaptípusába tartoznak, amelyek nemcsak a birtokforgalomhoz, hanem a jogszokás kutatás mellett a dűlőnév kutatáshoz is (3. sz.) fontos információkkal járulnak. Az 1. sz. dokumentumban szereplő nagyunyomi Akach (Akacs) család két tagja, János és Pál, az 1549. évi rovásadó összeírás szerint Kertes, Nagyunyom, Újfalu falvakban megosztva 3,2-4,2 adózó portát bírtak, Mátyás - a családon belüli vagyoni differenciálódást jelezve - Nagyunyomban és Újfaluban 1,2 portát birtokolt. A család Vas vármegye kisbirtokos nemesei közé tartozott.

1 Bár az Akáchoknál vagyonosabban, de ugyan ebbe a kategóriába tartozott Chernél Ambrus is, aki az 1549. évi rovásadó összeírás szerint a Zala megyei Cseneházán, Egregyen, Koppányban 4, a Sopron megyei Vágón 1 adózó portát bírt. E forrás szerint ekkor ő még nem tartozott Vas vármegye portális nemesei közé.

2 A Nádasdy Tamás familiárisi szolgálatába állt Chernél Ambrus nemcsak Zala megyei birtokaiban erősíttette meg magát, de megalapozta utódai régióban betöltött szerepét, maga a kor jelentős embereként 1550-1559 között ítélőmesteri hivatalt viselt. Chernél Ambrus fiai közül a legismertebb Tamás, aki 1581-ben Sopron vármegye országgyűlési követe lett, Nagy Iván kutatása szerint 1582-ben az ítélőmesteri hivatalt nyerte el.

3 70