Vasi honismereti és helytörténeti közlemények 1999. (Szombathely, 1999)

4. szám - KÖNYVESPOLC - Szőnyi Eszter - Tonika Péter: Kiss Gábor - Tóth Endre - Zágorhidi Czigány Balázs: Savaria-Szombathely története. A város alapításától 1526-ig

KÖNYVESPOLC KISS GÁBOR - TÓTH ENDRE - ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS: SAVARIA-SZOMBATHELY TÖRTÉNETE. A VÁROS ALAPÍTÁSÁTÓL 1526-IG. Szombathely, 1098. 205 p. Jó ideje tudtuk, hogy készül a könyv. Ismertük az előtanulmányokat, ismertük a szerzőket (jó barátainkat). Felcsigázott érdeklődéssel vártuk hát a könyvet. És nem kellett csalódnunk. A könyv először is szép lett. ízléses borítója, sárgás antikizáló papírja, ravaszul elhelyezett vízjel-szerű, táblázaton-szövegen áttetsző „sugallatai", sok, szép, világos rajz, mindig tiszta, élvezhető fotók, arányos és okos táblázatok, kellemes betűforma és tördelés - mi kell még? Ezzel együtt fáradt és gyengülő látású olvasónak elég megerőltető olvasmány lesz, villanyfénynél a vékony, elegáns betűk vibrálni kezdenek a sárga papíron és igen oda kell figyelni... Nem árt vigyázni rá: ha sokat forgatjuk, szétesik! Figyelni azonban amúgy sem árt. Mi első ízben találkoztunk azzal, hogy egy, félig a szakmai, félig a szélesebb értelemben vett művelt nagyközönségnek írt magyar nyelvű munkánál nyelvi lektort kértek fel. Dicséretes. Elgondolkodtató azonban: milyen lehetett a kézirat, az alapszöveg, ha a nyelvi lektor működése után is annyi bicegő mondat, szó-, betűcsere, pongyolaság (pl. egyeztetési hiba) maradt benne (a valódi sajtóhibákról, idegen nevek - pl. római császárok nevének alakjában észlelhető bosszantó betűhibákról nem is beszélve). Mintha a szerzők - örömükben, hogy végre készen vannak - nem nézték volna át saját szövegüket... Még évszámokat sem egyeztettek mindig egymássál! Ha lesz új kiadás, (mi bízunk benne, biztatnák a kiadót), tessék alaposan átnézni! A recenzensnek ugyanis a hibajegyzék összeállítása nem feladata. Néha fura (mi tudjuk, hogy igaztalan) képzettársításra is alkalmat adnak: „A_z Kr.e." eredetileg „Az i.e." lehetett, a formulát egysége sí tették, az árulkodó névelő maradt... A városmonográfia sajátos műfaj, az adottságok által behatárolt eltérő lehetőséggel, felfogással. A szerzők nem azt az utat követték, amit pl. a szegediek (szigorúan jegyzetelt összefoglaló tanulmánysorozat a kistáj legkorábbi őskori településnyomaitól kezdve, nyelvész-régész-történész egymás mellé rendelt, egymással is vitatkozó munkáival) vag}

7 pl. a győriek (a 700 éves évforduló kötetére gondolok, ahol a tanulmányok - ugyancsak tudományos apparátussal lazán összefüggő, hiányokat is tartalmazó füzért alkotnak). Értékmérőjük a város, ezért (meg a kutatások hiányára hivatkozva, ami Velemet ismerve csöppet sántít, mi inkább az összefoglalások hiányára hivatkoznánk) az alapított római 84